RenataAphotography / Getty Images
Tudomány koronavírus

Óriási szociális kísérlet volt az első koronavírus-karantén

Bécsi kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy krízishelyzetben hogyan változnak a kommunikációs és mozgási viselkedési sémáink, ezért anonim telekommunikációs adatok segítségével megvizsgálták a bécsiek reakcióit az első koronavírus-karanténra. A Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nők sokkal hosszabb telefonhívásokat ejtettek, és szorosabban követték a kormányzati előírásokat, mint a férfiak, akik kevésbé korlátozták a mozgásukat, és hamarabb tértek vissza a normális rutinjukhoz – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben.

A nők többet telefonálnak, a férfiak többet mászkálnak

A bécsi Complexity Science Hub Vienna (CSH) kutatói a 2020 tavaszán történt lezárások idejét vizsgálták, és megfigyelték mintegy 1,2 millió osztrák anonim telekommunikációs adatait. Ezek alapján a kommunikációs szokásokról és a mozgásról is tudtak információkat szerezni. „A közösségi élet teljes leállítása olyan volt, mint egy egész lakosságra kiterjedő élő kísérlet” – nyilatkozta Tobias Reisch, a tanulmány egyik szerzője. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek mennyire követték a kormány intézkedéseit. Amikor elemeztük az adatokat nemek szerint, rájöttünk, hogy komoly viselkedésbeli különbségek vannak.”

Alistair Berg / Getty Images

Az eredmények azt mutatták, hogy az emberek általánosan többet telefonáltak, de kevesebb emberrel, mint korábban. Azok a telefonhívások, amelyekben az egyik fél nő volt, tovább tartottak, de nem volt mindegy, hogy ki hívott kit: a nőtől nőknek irányuló hívások másfélszer hosszabbak voltak, mint a krízis előtt, a férfiaktól nőknek irányuló hívások pedig 80 százalékkal lettek időigényesebbek. A férfiak közötti hívások időtartama csak 66 százalékkal nőtt. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a nők sokkal aktívabb stratégiákat alkalmaznak, ha stresszkezelésről van szó, ezek az eredmények pedig megerősítik ezt az elméletet.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a mozgási  mintázatokban korábban is fellelhető különbségek megmaradtak, sőt, felerősödtek: a férfiak többet mozogtak a karantén alatt is, mint a nők, időben és térben is. Bécsi rekreációs területeket és plázákat látogattak a legtöbben ebben az időszakban, a korlátozások feloldásával pedig a férfiak előbb visszatértek a korábbi mintáikhoz.

A szakértők megjegyezték, hogy a telekommunikációs adatok gyors, anonim és pontos információkat szolgáltathatnak a szociális kutatásokhoz, és hogy ezeket szélesebb körben is lehetne alkalmazni ahhoz képest, ahogyan most tesszük.

Még a gondolkodásunk is megváltozott

Egy másik, brit kutatás azt vizsgálta meg, hogy az emberek gondolkozása hogyan változott meg a lezárások alatt. A Yorki Egyetem kutatói igen sajátos módszerrel próbáltak rájönni, milyen gondolkodási mintázatokat hozott a karantén: a résztvevőknek naponta többször írtak üzenetet, megkérdezve őket arról, éppen mire gondolnak, és mit csinálnak közben. Ezeket a válaszokat aztán összehasonlították a lezárások előtt gyűjtött, hasonló adatokkal.

Békeidőben az emberek sokat gondolnak másokra, és arra, hogyan zajlik majd a közeljövőben az életük. A lezárások ezt megváltoztatták, a jövővel kapcsolatos gondolkodási minták például szinte teljesen eltűntek, és csak akkor voltak jelen a járvány előtti szinten, ha a munkával kapcsolatban vizsgálták őket. A brit kutatók megjegyezték: mivel tudjuk, hogy a tervezés összefügg a pozitív mentális attitűddel,

ez a változás megmagyarázhatja, hogy miért tapasztaltak annyian negatív érzelmi mintákat a lezárás alatt.

A karantén alatt természetesen többet is voltunk egyedül, ami hozzájárult ahhoz, hogy kevesebbet gondoltunk másokra. Amikor viszont szociális interakció zajlott, a járvány előtti időkhöz képest ez a tendencia megfordult, és többet gondoltunk embertársainkra, mint korábban. Ez azt mutatja, hogy a másokról gondolkodás mennyiségét erősen befolyásolja az, mennyit találkozunk velük, és mennyi az interakció közöttünk.

A kutatók megjegyezték, hogy az eredményeik megerősítik: a belső gondolataink nagyban függenek a minket körülvevő világtól, és ha a környezetünket megváltoztatjuk, azt követni fogják a gondolkodási mintáink is.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.