Az elmúlt két évtizedben csak két új koronavírus okozott járványt az emberek között: a SARS-CoV a SARS-járványt 2003-ban, és a SARS-CoV-2, amely miatt a COVID-19-et viseljük már lassan két éve. Egy szakmai lektoráláson még át nem esett preprint szerint azonban ez még csak a jéghegy csúcsa lehet, ha a denevérekről átugró vírusokról van szó – írja a Science elemzésében. A kutatás szerint ugyanis évente nagyjából 400 ezer ember betegedhet meg SARS-féle vírusoktól anélkül, hogy nagyobb járvány lenne belőle.
A szakértők megjegyzik, hogy ugyan ez egy becsült szám, és nem szabad messzemenő következtetéseket levonni belőle, az biztos, hogy fel kell nyitnia a szemünket arra, mennyire keveset tudunk a zoonózisos átugrásokról összességében.
A kutatást többek között az a Peter Daszak is vezette, aki az EcoHealth Alliance elnöke, és aki együtt publikált a kínai Vuhani Virológiai Intézet egyik kutatójával, Csengli Sivel, többek között a 2011-ben vagy 2012-ben megtalált, a SARS-hoz genetikailag legközelebb eső WIV1 és SHC014 felfedezéséről is. A kutatások során Daszak javasolta, hogy kezeljék úgy a laborban található koronavírusokat, mint potenciálisan súlyos járványt okozó patogéneket. 2017-ben Si és Daszak sorra fedezett fel a SARS-hoz hasonló koronavírusokat denevérbarlangokban. Ezekből aztán 8 vírussal kísérleteztek úgy, hogy a tüskefehérjéiket belekódolták a korábban felfedezett WIV1-be. Közülük 2 tudott emberi sejteket is megfertőzni. A funkciógyarapító kísérletekről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.
Daszak a mostani kutatáshoz feltérképezte azokat az élőhelyeket, amelyekben az a 23 denevérfaj él, amelyek képesek lehetnek SARS-koronavírust átadni az embereknek. Ezt a térképet összevetették azokkal a területekkel, amelyek sűrűn lakottak, és megállapították, hogy több mint 500 millió ember él olyan környéken, ahol átugrás történhet. Ide tartozik India, Nepál, Mianmar és Délkelet-Ázsia nagy része, a kockázat Dél-Kínában, Vietnámban, Kambodzsában, valamint Jáván és Indonézia más szigetein a legnagyobb.
Ez nem minden azonban: kisebb kutatások kimutatták, hogy Délkelet-Ázsiában már a COVID előtt is voltak olyan csoportok, amelyeknek volt antitestjük SARS-féle koronavírusok ellen. Ezt összevetették azzal, hogy milyen területeken a legelterjedtebbek a veszélyt hordozó denevérek, és megkapták, hogy valószínűleg évi 400 ezer ember megfertőződik ilyen vírusokkal, csak nem lesz a betegségből világjárvány. A szakértők felhívják a figyelmet: bár ez a szám magasnak tűnhet, egy olyan területen, ahol félmilliárd ember és több százmillió denevér él, valójában nem is olyan szörnyű.
Néhány más szakértő kétségbe vonja a számokat, és úgy gondolja, hogy ezeket a fertőzéseket is észre kellene venni, ahogy a veszettséggel kapcsolatban is mindig jelentés érkezik – ez azonban nem tántorítja el a preprint szerzőit. Linfa Wang, a tanulmány másik kutatója, aki a szingapúri Duke-NUS Orvosi Iskolában dolgozik, úgy gondolja, hogy bár a fertőződések esetében sokszor emberről emberre történő átugrás nincs, vagy egy kisebb, izolált közösségben terjed csak.
