Egy friss tanulmány alapján ősi rokonainkat és a nagy testű állatokat is segítették az afrikai kivándorlásban az Arab-félsziget éghajlatváltozásai – írja az MTI. A kutatók nagyjából egy évtizeddel ezelőttig szinte semmit sem tudtak arról, hogy a régió milyen szerepet töltött be a homininák történetében, az utóbbi időkben azonban egyre több izgalmas leletet találnak a térségben.
Michael Petraglia, a Max Planck Intézet munkatársa szerint a szakértők eddig keveset vizsgálták, hogy a területnek milyen szerepe volt a homininák vándorlásában. A szakemberek azt követően kezdték el tanulmányozni a régiót, hogy a műholdas felvételek prehisztorikus tavak nyomait fedték fel a ma már száraz területen.
Az elmúlt tíz évben végzett ásatások során különböző időszakokból származó, legkorábban 400 ezer éves kőeszközöket találtak. Az ősi tavak üledékmintáinak, valamint vízilovak és egyéb állatok maradványainak elemzése azt mutatta, hogy a régió a távoli múltban a csapadékmennyiség növekedése miatt időről időre kizöldült, és tavak, valamint füves vidékek jelentek meg rajta. A kellemes klímájú periódusokban korai rokonaink és az állatok is átvándoroltak az Arab-félszigetre Afrika északkeleti részéről.
„A legelőkkel és szavannákkal körülölelt, csörgedező folyók és tavak vonzhatták az állatokat és velük együtt a vadakat hajszoló korai embereket is” – mondta Petraglia. A szakember szerint a vízilovaknak egész évben elérhető, több méter mély víztömegre van szükségük az életben maradáshoz. Az egyéb állatok, köztük struccok és antilopok maradványai arról árulkodnak, hogy a térség szoros biológiai kapcsolatban állt Afrika északkeleti részével.
Rick Potts, a Smithsonian Természettudományi Múzeumának paleoantropológusa a tanulmányt kommentálva elmondta, a kutatók 400 ezer évre visszamenőleg ötvözték a régészeti és éghajlati adatokat, ezzel igazolva, hogy a korai homininák időszakos jelenléte az Arab-félszigeten összhangban volt a klimatikus változásaival.
