Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusai a Másfélfokon járják körbe a városi hősziget jelenségét. Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén már két évtizede követik a budapesti agglomeráció felszínhőmérsékleti anomáliáit a NASA Terra, illetve Aqua műholdjaival, 1 kilométer térbeli felbontású mérésekből kiindulva.
Az eredmények azt mutatják, hogy a felszíni hőmérsékletből származtatható városi hőszigethatás a beérkező direkt napsugárzás miatt dél körül a legnagyobb. Az útburkolatok és betonépületek a napfelkeltétől kezdődően folyamatosan nagyobb mértékben nyelik el a beérkező sugárzást, így délre már nagyon felforrósodnak. Ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített területeken függőleges irányban is jelen vannak, így az energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik.
A természetes zöldterületek, valamint a mezőgazdasági növénytakaró a mérsékeltebb sugárzáselnyelés és a párologtatás miatt sokkal alacsonyabb hőmérsékletű, általában 30 Celsius-foknál hűvösebb a nappali időszakban.
Napnyugta után, éjszaka a felszínhőmérsékletben jóval kisebb a különbség. Kora délután akár 10 Celsius-fokot is meghaladó eltérés jelentkezik évszakos átlagban, míg az esti órákban ez már csupán néhány fokra mérséklődik. A delelést követően a belvárosi sűrű beépítésű városrészekben, illetve a főváros délkeleti csücskében, a repülőtéren az átlagos anomália értéke plusz 5 Celsius-foknál nagyobb, a Budai-hegyek és a Pilis erdős területein viszont mínusz 6 foknál erőteljesebb negatív hőmérsékleti anomáliák is előfordulnak.
Az évszakos átlagokon belül az egyes napok egyedi hősziget szerkezete jelentősen eltérhet egymástól. Nyár elején például a várost környező, nem beépített területek talajnedvessége rendszerint még magasabb, így az anomáliaképzéshez használt nappali felszínhőmérsékletek alacsonyabbak lesznek a városon kívül. Ezzel szemben a nyár vége felé haladva, az egyre hosszabb meleg idő hatására a talaj fokozatosan szárazabbá válik, ezért a párolgás már nem csökkenti a felszín energiaháztartását.
Budapesten belül a beépítés uralja a környezetet, ezért a burkolt utakkal és épületekkel jellemezhető városi területeken kisebb az energia-háztartásbeli eltérés a nyár eleje és vége között, a párolgás pedig összességében egész nyáron kisebb, mint a környező területeken. Ebből adódik, hogy a júniusi, illetve július eleji időszakban a hősziget hatás több fokkal erősebben jelentkezik a felszínhőmérsékletekben, mint augusztus végén.
„A műholdas mérések nemcsak a problémás területekre világítanak rá, de arra is, hogy hol van szükség beavatkozásra. Minőségileg és mennyiségileg is több zöldfelületre van szükségünk városainkban, a csapadékot kék-zöld infrastrukturális elemekkel kell helyben tartanunk, át kell gondolnunk építő- és burkolóanyagaink anyagát és színét, a városi közlekedést” – írják a kutatók. Világszerte egyre több pozitív példa igazolja, hogy a városok megváltoztathatóak, alkalmazkodóképességük növelhető, emissziójuk pedig csökkenthető.
