Génszerkesztéssel kutatók megrövidítették egy kaszáspókféle lábát, hogy rájöjjenek, miért van szükségük ilyen hosszú lábakra, és hogyan alakul ki náluk ez a különleges végtag – írja a CNet.
A kaszáspókok (angolul daddy longlegs) az Antarktisz kivételével a valamennyi kontinensen megtalálhatók. A csoport hosszú evolúciós múltra tekint vissza, a legkorábbi leleteik a skóciai Rhynie mintegy 400 millió éves rétegeiből kerültek elő. A legrégibb leletek alapvetően megegyeznek a ma élők morfológiai és anatómiai jellemzőivel,
A Wisconsin-Madisoni Egyetem kutatói most a házi kaszáspók (Phalangium opilio) génjeit változtatták meg, amely az egyik leggyakoribb kaszáspók a világon. RNS-interferencia segítségével több száz házi kaszáspók embriójánál kapcsolták ki azokat a géneket, amelyek a hosszú láb fejlődéséért felelősek. A Proceedings of the Royal Society B tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a szakértők leírják: az állatok nyolc lábából hat körülbelül fele akkorára fejlődött, mint egyébként tette volna, kettő pedig hosszú maradt.
A kisebb lábak tapogatólábbá alakultak, amelynek teljesen más a funkciója, mint a nagyoknak – többek között az étel megfogására szolgálnak.
Az első számú célja a kutatásnak az, hogy a szakértők rájöjjenek, hogyan alakultak ki ezek a hosszú lábak, és milyen előnyre tesznek az állatok szert velük.
