Egy friss tanulmány alapján a kisebb vulkánkitörések a véltnél nagyobb globális veszélyt jelentenek – írja a Cambridge Egyetem oldala. Lara Mani, az intézmény munkatársa és kollégái szerint a kutatók túl nagy hangsúlyt fektetnek az óriási, de ritka események vizsgálatára, míg a mérsékelt erejű kitörések esetleges dominóhatásával alig foglalkoznak.
A csapat hét olyan területet talált, ahol a viszonylag kis, de aktív tűzhányók csoportosulásai létfontosságú infrastruktúrák mentén helyezkednek el. Amennyiben ezen térségek megbénulnak, az globális katasztrófához vezethet. A vizsgált régiók közé tartozik Tajvan, a Földközi-tenger térsége, az indonéz szigetvilág, a Dél-kínai-tengeren fekvő Luzoni-szoros, az Atlanti-óceán északi része, a kínai-észak-koreai határnál húzódó vulkáni térség, illetve az Egyesült Államok északnyugati területei.
A kutató hozzátette, a szakértők nem foglalkoznak eleget az egyébként igen valószínű, a nemzetközi kommunikációra, kereskedelemre és közlekedésre veszélyes mérsékelt kitörésekkel. A csapat úgy véli, hogy már egy 6-os erősségű esemény is problémás lehet, noha a szakemberek jellemzően a 7-es és 8-as magnitúdójú kitörésekkel szoktak számolni.
A csapat a közelmúltból az izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörését hozta fel példaként. Bár az esemény csupán 4-es erősségű volt, a felszabaduló hamu így is megbénította az európai légi közlekedést, és 5 milliárd dolláros kárt okozott a globális gazdaságnak. A Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es, 6-os magnitúdójú kitörése hiába volt jóval erősebb, a vulkán elhelyezkedése miatt kevesebb kárt idézett elő.
Mani szerint át kellene gondolni a rendkívüli vulkáni veszélyről kialakított képet. Mint mondta, a hollywoodi filmekben látható, a világot elpusztító hatalmas kitöréseknél sokkal valószínűbb, hogy kisebb események okozzanak súlyos katasztrófát.
