Hiába nem tart sokáig az egy-egy záporból, zivatarból érkező égi áldás, igencsak derékba tudja törni adott nap programját nyaralás közben. Feltámad a szél, beborul, az ember szedelőzködik, aztán már szalad. És ha leszakadt az ég, akkor lehűl a levegő, idő kell, míg felszárad, ma már nem megyünk vissza a strandra, és kérdés, hogy alágyújtsunk-e a bográcsnak, mert mindjárt jön a következő.
Mindenki számára ismerős életképek, mint ahogy a sóhaj is közös, főleg ha már látványos a szárazság, nagyon kell a csapadék: miért nem éjjel esik, nappal meg süssön a nap! Úgy tűnik, a természet most meghallgatta a nyaralók kívánságát, és
Az okot a légkör fizikájában kereshetjük, július második felében és augusztusban elég gyakori, hogy bár nem kizárólagosan, de a viharok általában éjszaka kerekednek. A részletekről Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.
A felszínről indul a felhő
Késő tavasszal, amikor a napsugárzás már képes jelentősen felmelegíteni a talajfelszínt, intenzív feláramlás indul: a meleg levegő sűrűsége kisebb a felette elnyújtózó hidegebb légtömegekénél, ezért a fizika törvényeinek engedelmeskedve felfelé indul. Ezek a feláramlások az úgynevezett termikek, amelyeket a madarak is meglovagolnak, amikor szárnycsapások nélkül hosszan siklanak a levegőben. Ugyanezt teszik a siklóernyősök is.
Ha a feláramlás vagy termik elég erős és kiterjedt, illetve megfelelő mennyiségű párát tartalmaz ahhoz, hogy az a magasban „kihűlve” felhőket hozzon létre, beindul a zivatarképződés. Kelet-Európában a késő tavasz és a korai nyár számít a klasszikus zivatarszezonnak, napon belül pedig 11 és 19 óra között a legoptimálisabbak a körülmények.
Logikusan ekkor van a legmelegebb, így a feláramlás is intenzív, a talaj pedig sok nedvességet tartalmaz. Nyár derekán, általában július második felétől azonban megváltoznak a viszonyok.
Térségünkben ilyenkor általában száraz a felszín és a légkör alsó, több száz méteres rétege is, a felszínről induló száraz termikek elkeverednek a felső, nedvesebb rétegekkel. Így a zivatarok kialakulásához nem jön össze ideális légállapot
– magyarázza a szakember.
Létrejön egy új felszín
Este azonban, hét óra után már jelentősen csökken a napból érkező besugárzás, kialakul az úgynevezett inverzió. Ez azt jelenti, hogy a felszíntől 500-1200 méteres magasságban magasabb a levegő hőmérséklete, mint az alatta fekvő légrétegé – miután a légoszlop sűrűség szerint rendeződött, a feláramlás ebben a zónában megszűnik.
Az inverzió tehát lezárja a legalsó szakaszt, miközben újabb „felszínt” hoz létre, amely ezúttal már nem a talaj lesz. Ez a bizonyos 500-1200 méteren megrekedő meleg levegő egy új, úgynevezett inverziós felszínként működik.
Azért éjszaka, mert ugye nagyjából este hét óráig az intenzív napsugárzás teljesen átkeveri a felszíni, száraz levegőt, nincs elég nedvesség. Utána viszont kialakul az inverziós felszín, és beindul a felhőképződés. Ennek tanúi voltunk a közelmúltban, és hasonló lesz az időjárási helyzet még jó pár napig: napközben szépen süt a nap, az eső pedig ha jön, akkor éjjel jön. Persze ez nem azt jelenti, hogy napközben egy csepp sem eshet, de jellemzően a viharok áttolódnak a sötétség óráira.
