Amikor az éghajlatváltozásáról és az emelkedő hőmérsékletről beszélünk, olyan koncepciót képzelünk el, ami a jövőben válik valósággá. Nos, a jövő elérkezett. Az éghajlatváltozás valós és bekövetkezik: le kell lassítanunk, és meg kell tanulnunk alkalmazkodni az általa kiváltott változásokhoz.
„Minden összefügg mindennel – háziállatok, vadállatok, társállatok és emberek. Ahhoz, hogy megvédjük az egyiket, meg kell védenünk a többit is. A megfelelő védelemhez pedig elengedhetetlen némi alapvető tudás” – véli a szakértő.
Paraziták és kórokozók
A paraziták az organizmusok zavarba ejtően sokszínű csoportja, amelyek szinte minden létező élőhelyet elfoglalnak. Közvetett káros hatásuk azonban valószínűleg még fontosabb, hiszen számos kórokozó közvetítőjeként, vagyis vektorként lépnek fel. A kórokozók lehetnek protozoonok, baktériumok, vírusok, galandférgek vagy fonalférgek.
A külső paraziták mechanikus vektorként (magukon hordozzák a kórokozót és érintkezés útján továbbítják) vagy biológiai vektorként (a kórokozónak el kell töltenie egy kis időt az élősködőn belül, hogy befejezze fejlődésének egy bizonyos szakaszát) is működhetnek. Minimális számú fertőzött vektor is jelentős károkat okozhat közegészségügyi, gazdasági veszteségek és általános jóléti szempontból.
A külső paraziták száma további két tényezőnek köszönhetően növekedett a közelmúltban. Először is, a mesterséges szelekció és tenyésztés révén az ember csökkentette az állatok ellenálló képességét bizonyos külső parazitákkal szemben. Például a vastag szőrzet megnehezítette a külső élősködők számára, hogy elérjék a bőrt. A rövidebb szőrzetű egyedek és fajták előnyben részesítésével megkönnyítettük a külső parazita dolgát. Másodszor, az állatok új területekre történő betelepítésével az ember akaratlanul olyan endémiás parazitáknak tette ki őket, amelyek ellen az újonnan érkezők egyáltalán nem tudtak védekezni.
„Végső soron modern otthonaink és házaink tökéletes élőhelyet biztosítanak a külső parazitáknak. A gondosan ellenőrzött körülmények (hőmérséklet, páratartalom, világítás) és a megfelelő gazdaszervezetek (háziállatok és emberek) folyamatos rendelkezésre állása lehetővé teszi a külső paraziták számára, hogy ne csak boldoguljanak, hanem remekeljenek a világ olyan helyein, ahol egyébként a semmibe tűnnének” – mondta el a Kisállatorvos.hu szakértője.
Zoonózis
Sok kórokozó, melyet vektorok terjesztenek, zoonotikus potenciállal rendelkezik. A zoonózis olyan betegség, amely természetes úton terjedhet állatok és emberek között. Világszinten évente körülbelül egymilliárd megbetegedés és több millió haláleset következik be zoonózisok miatt; ráadásul a jelentett új fertőző betegségek 60 százaléka zoonózis.
„A zoonózisos megbetegedések egyre növekvő, ám gyakran alábecsült veszélyt jelentenek világszerte. Ma több mint 150 zoonotikus potenciállal rendelkező betegség létezik. Némelyikük újonnan alakult ki, míg mások eddig is léteztek, de egyre gyakoribbak a földrajzi terjeszkedés és az állatok élőhelyének zsugorodása (például erdőirtás), valamint a denevérekkel és más vadállatokkal való érintkezés miatt” – ismertette a szakértő.
Jelenleg Európában számos olyan kulcsfontosságú, vektorok által terjesztett betegség létezik, amely az éghajlatváltozás és a vektorok tömeges elterjedése miatt komoly veszélyt jelent a háziállatokra.
Ezek a betegségek a többi között a leishmaniasis, a babéziózis, a dirofilariosis, az ehrlichiosis, a borreliosis és a bartonellosis.
Az éghajlatváltozás kedvez a külső élősködőknek, a vektorok által közvetített betegségek folyamatosan terjednek. Emellett pedig az éghajlatváltozás is aktuális jelenség. Figyelembe véve a paraziták és kísérő kórokozóik evolúciós képességeit, tudjuk, hogy több mint alkalmasak arra, hogy fennmaradjanak a jövőben is. Az igazi kérdés az, hogy tudjuk-e tartani velük a lépést. A válasz: igen, amíg összefogunk, addig tartani tudjuk a lépést és meg tudjuk őrizni egészségünket.
