2024-től restaurálják a világhírű bayeux-i faliszőnyeget – írja az MTI a műkincset őrző múzeum közleményére hivatkozva.
Az állagmegóvási munkálatokat arra az időszakra tervezik, amikor a kiállítóhely bezár, hogy 2026-ra teljesen megújulva nyílhasson meg.
Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő kárpit 2020 januárjában esett át állagfelmérésen, a szakemberek a vizsgálat után tettek javaslatokat a műkincs megóvására. A Bayeux-i Múzeumban őrzött kárpitot alaposan leporolják, hibáit kijavítják. Az inzétmény munkatársai az évszázadok során bekövetkezett szerkezeti változásokat is stabilizálják, illetve limitálják a középkori lenvászon feszüléseit, amelyeket főleg a régi restaurálások okoznak.
Egyes elváltozások a faliszőnyeg történetét tükrözik, ezért azokat meghagyják abban az esetben, ha fennmaradásuk nem fenyeget a kárpit állapotának további romlásával. Ilyen elváltozások például a szögek által okozott lyukak, amelyek a falra való felfüggesztéskor keletkeztek, a régmúltban végrehajtott javítások, vagy azok a viaszfoltok, amelyeket a katedrálisban égő gyertyák hagytak maguk után.
A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka keletkezésének helyszíne és ideje vitatott, a kutatók többsége szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo megbízásából. A 68,38 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel zárult, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát. Az ütközet után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.
