Az Egyesült Államok Nemzeti Légköri Kutatóközpontja (NCAR) szerint a koronavírushoz köthető lezárások hatására tavaly a világ több pontján nőtt az átlaghőmérséklet – írja a Phys.org. A kutatók úgy gondolják, hogy a jelenség átmeneti.
Az adatok rávilágítanak a légkörben lévő apró részecskék, az úgynevezett aeroszolok éghajlatszabályzó képességére. A részecskék az atmoszférában blokkolni tudják a napsugárzást, így hűtve a bolygót.
A folyamat az iparosodott országokban volt a leginkább jelentős.
Andrew Gettelman, az NCAR munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint a kibocsátás látványos csökkenése azonnali, átmeneti hatást gyakorolt a hőmérsékletre. 2020 tavaszán a földfelszín több régióban 0,1-0,3 Celsius-fokkal volt melegebb a vártnál, az Egyesült Államok és Oroszország bizonyos területein pedig 0,37 Celsius-fokos emelkedést mértek.
A szakértők úgy gondolják, hogy a korlátozások hosszú távon nem fognak jelentős hatást gyakorolni a klímaváltozásra. Míg az aeroszolok szintje viszonlyag gyorsan csökkenhet a légkörben, addig sok üvegházgáz, köztük a szén-dioxid, hosszú időre fennmaradnak. Az emisszió rövid ideig tartó visszaesése így hosszabb távon elhanyagolható.
Gettelman és kollégái klímamodellekre, a 2020-as meteorológiai adatokra és az aeroszolok kibocsátására alapozták vizsgálatukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a felmelegedés az északi félgömb közepes és északi szélességei mentén volt a legjelentősebb. A trópusokon az adatok vegyesek voltak, a déli féltekén pedig elhanyagolható volt az aeroszolok csökkenésének hatása.
