A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a 2020-es év októberig tartó időszaka, vagyis az első 10 hónapja a rendszeres mérések kezdete óta példátlanul meleg volt Európában – írja az MTI.
Az már most egyértelmű, hogy a 2015 óta eltelt évek a legmelegebbek. A hőmérsékleti rekordot 2016-ban rögzítették, amikor az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet.
A mostani értékelések a januártól októberig tartó időszakra vonatkoznak. Ezekben a hónapokban a globális átlaghőmérséklet 1,11-1,23 Celsius-fokkal volt az 1850-1900 közötti időszak átlaga felett, holott szeptemberben még a néhány évente jelentkező La Nina időjárási jelenség is kifejtette hatását, mely alapvetően a hőmérséklet csökkenését eredményezi.
Különösen drasztikusak voltak a Szibéria sarkkörtől északra lévő területein mért értékek: a hőmérsékletek ott január és október között több mint 5 Celsius-fokkal voltak az 1981-2010 közötti átlag felett. A WMO szerint az Egyesült Államok délnyugati részén, Dél-Amerika nyugati részén és Közép-Amerika egyes területein volt még kifejezetten meleg. Az átlagnál hűvösebbnek bizonyult ugyanakkor Kanadában, Brazília egyes részein, Észak-Indiában és Délkelet-Ausztráliában.
A globális tengerszint a mérések 1993-as kezdete óta átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedik évente. Enyhe visszaesés volt tapasztalható 2020-ban, valószínűleg a La Nina miatt, ez azonban a hosszútávú trenden nem változtat a szakértők szerint. A La Nina hónapjaiban több eső hullik a trópusi folyami területeken, mint a tengerek felett, emiatt ideiglenesen csökken globálisan az átlagos tengerszint. A La Nina hatása a WMO szerint még 2021 tavaszáig lesz érezhető.
A tengerszint emelkedésének egyik oka az Északi- és Déli-sark közelében lévő jégtakaró olvadása. Grönland szigete 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között mintegy 152 gigatonnányi jeget veszített. Ez kevesebb volt a 2019-as értéknél, akkor 329 gigatonna olvadt el. Az Északi-sarkvidék tengeri jege júliusban és októberben példátlanul kicsire zsugorodott, a legkisebb kiterjedését szeptemberben mérték: 3,74 millió négyzetkilométeres volt csupán, mely 2012 után a valaha mért második legkisebb kiterjedés. A tengeri jég olvadása ugyan nem növeli a tengerszintet, de megemeli a felszín hőelnyelő képességét.
