„A természet állapota egyre rosszabbá válik annak ellenére, hogy néhány területen apró előrelépések történtek. Ezért tevékenységeink nyolc területén teljes és azonnali fordulatra van szükség az emberi jóllét biztosítása és a biológiai sokféleség érdekében” – figyelmeztet jelentésében az IPBES, a biodiverzitással és ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatban a tudomány és a politikai döntéshozatal közti kapcsolat erősítését szolgáló, az ENSZ által létrehozott platform.
Az IPBES azzal került most a figyelem központjába, hogy meg nem erősített hírek szerint a Nobel Békedíj egyik jelöltje, Magyarország számos szakérője a kezdetektől részt vesz a testület munkájában.
Nyolc kiemelt terület
A Global Biodiversity Outlook 5 jelentés, melyet az ENSZ Biodiverzitás Egyezménye közölt, és amelyben a 2010-ben elfogadott biodiverzitási célkitűzések (az ún. Aichi célok) megvalósulását elemezték, lehangoló eredményeket mutat be. A 20 célkitűzés közül hatnál értek el részleges sikereket, a többinél nem tudtak beszámolni javulásról. Részleges siker például a 19. célkitűzésnél, hogy a tudásunk a biodiverzitásról jelentősen nőtt, de a hatékony gyakorlati lépések elmaradnak – áll az ELKH Ökológiai Kutatóközpont közleményében.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy legalább nyolc területen kell gyökeresen átalakítani a szokott rendet ahhoz, hogy élhető jövőt tudjunk biztosítani gyermekeinknek:
- a természetes ökoszisztémák megőrzése, helyreállítása a földhasználat-változások ellensúlyozására;
- fenntartható, ún. agroökológiai mezőgazdálkodás bevezetése;
- az étrend átalakítása fenntartható, egészséges élelmiszerekkel;
- zöldinfrastruktúra a városokban: élhető és egészséges lakóterületek létrehozása;
- tavaink és folyóink fenntartható használata az ivóvízbázisok megőrzése érdekében;
- a kritikus élőhelyek védelme;
- természetalapú megoldások a klímaváltozás kezelésére;
- egészséges ökoszisztémák – az emberi egészség együttes megoldása.
Amennyiben a jelenlegi évi 500 milliárd dollárt, melyet környezetkárosító tevékenységek támogatására fordítanak a kormányok (például a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban), a fenntarthatósági átalakulásba, a jövőbe fektetnék be, már jelentős sikereket lehetne elérni.
Elvesztegetett évtized
„A tavaly májusban napvilágot látott, a globális biodiverzitásról és az ökoszisztéma-szolgáltatásról szóló IPBES-felmérés eredményeit a GBO5 tanulmány megerősítette” – szögezte le Dr. Báldi András, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője, majd hozzátette, „mindez talán szembesíti a társadalmat és a döntéshozókat a természet pusztuló és rogyadozó állapotával és mindazokkal a katasztrófákkal, melyeket ezek okoznak – például járványokat”.
Egy elvesztegetett évtizedről szól a jelentés. Most már muszáj cselekedni, hogy a természet pusztulását megállítsuk
– hangsúlyozta Dr. Török Katalin, az IPBES szakértői csoport tagja.
„Már látjuk, hogy ez nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem az életfenntartó rendszerünk van veszélyben. Nem véletlen, hogy a GBO5 jelentést, a növényvilág megőrzésének beszámolóját és még egyéb jelentéseket (WWF) éppen az ENSZ-csúcsértekezletre időzítették. Szakértők szerint a járvány egyik kiváltója is az eddig soha nem tapasztalt természetrombolás. Most van esély az irányváltásra” – fogalmazott a szakértő.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Lilian Cazabet / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
