A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja szerint hazánkban csak elvétve előforduló cankópartfutót (Tryngites subruficollis) és sárgalábú cankót (Tringa flavipes), illetve egy csapat fakó keselyűt (Gyps fulvus) figyeltek meg a Dél-Alföldön a hétvégén – írja az MTI.
Szombat reggel egy madarász egy cankópartfutót figyelt meg a Fehér-tón. A szalonkafélék közé tartozó, 18-20 centiméter testhosszú, 43-47 centiméter szárnyfesztávú észak-amerikai parti madár kóborló példányai a Brit-szigeteken, Hollandiában, Dániában és Franciaországban fordulnak elő, Magyarországra csupán ritkán vetődnek el. A rovarokkal táplálkozó, de gerincteleneket és magvakat is fogyasztó, sarkvidéki, száraz tundrákon fészkelő faj példányait 1993 óta 15 alkalommal figyelték meg hazánkban.
Szombat délután a tömörkényi Csaj-tónál egy sárgalábú cankót fotózott le egy madárbarát. A rokonánál valamivel nagyobb, 25 centiméter testhosszú, 60 centiméter fesztávú madár Alaszka és Kanada tundráin, vizenyős nyílt területein költ, ősszel pedig délre vonul. Eltévedő példányai az év ezen szakában előfordulnak a Brit-szigeteken, Hollandiában és Dániában. Magyarországon 1959 óta összesen hat alkalommal észlelték a fajt.
Este Tiszasziget közlében egy csapat fakó keselyűt vett észre egy madarász.
A nevét világos árnyalatú tollazatáról kapó, 1 méter testhosszú, akár a 2 és fél métert is meghaladó szárnyfesztávú madár Közép-Ázsiától India északi részein és a Közel-Keleten át egészen a Földközi-tenger medencéjéig számos helyen költ kisebb kolóniákban. Jellegzetes röpte a szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően messziről fölfedezi a táplálékául szolgáló elhullott állattetemet. Magyarországhoz legközelebb az Adrián, Cres szigetén van jelentősebb állománya, ahonnan fiatalabb kóborló példányai a nyári és őszi időszakban hazánkba is elvetődhetnek.
