Bár a legtöbb sáska nem nagyobb, mint egy gémkapocs, óriási károkat tud okozni – méghozzá azért, mert általában óriási rajokban „támadja meg” a földeket, óriási károkat okozva a mezőgazdaságban. A sáskajárás annyira pusztító tud lenni, hogy még a Bibliában is szerepel, mint a tíz csapás egyike: a nyolcadik csapást azonban, most már tudjuk, nem Isten, hanem egy 4-vinil-aniszol (4VA) nevű vegyület hozta ránk.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatása szerint a 4VA nevű feromon okozhatja, hogy az egyébként magányos életet élő sáskafajták egyszer csak óriási rajokba rendeződve indulnak pusztítani – írja a Science Alert. A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a 4VA vegyület az egyik sáskafajra hat csupán, de a felfedezés új perspektívát nyitott a kutatásban, és segíthet megérteni, hogy a többi faj milyen más feromonok hatására cselekszik ugyanígy.
A kutatók szerint a legelterjedtebb sáskafaj, a keleti vándorsáska különösen érzékeny a 4VA vegyületre. Mint minden sáskaféle, ezek is kétfajta utat választhatnak, ahogy cseperednek: vagy maradnak magányos rovarok, vagy rajba szerveződnek, és így élnek. A két életmód között egyébként bármikor válthatnak, de gyakoribb, hogy az az egyed, amely rajban nőtt fel, rajban is marad, a magányosak viszont gyakrabban lesznek inkább társas lények.
Az, hogy a sáska a társas életet választja, a kutatók szerint a 4VA feromonon múlik. A szakértők korábban is sejtették, hogy valamilyen, a többi sáska által kiválasztott kémiai vegyület lehet a dolog nyitja, de nem találták meg, pontosan melyikről is van szó. A kutatás során kiderült, hogy a 4VA ugyanannyira csábító a hím és a nőstény, valamint a növendék és a kifejlett sáskáknak is. A szakértők arra is rájöttek, hogy minél nagyobb egy raj, a 4VA mennyisége annál nagyobb a levegőben, ami megmagyarázhatja, hogy ha már egy raj kialakult, miért lesz belőle rövid időn belül olyan tömeg, ami már pusztító a mezőgazdasági terményekre nézve. Egyébként már 4-5 sáska elég ahhoz, hogy elkezdjék termelni és kibocsátani maguknak a 4VA-t.
Jelenleg a sáskák ellen az egyetlen védekezési módszer a rovarirtó, de ez gyakran a mezőgazdasági növényekre és az emberekre is káros, így komolyan szabályozzák a használatát. A feromont felhasználhatnák a sáskák „átverésére”: olyan helyre csalhatnák őket, ahol aztán biztonságosan, az élővilág többi részére nem károsan elpusztíthatnák a rajokat. A kutatók egy kisebb kísérletet végeztek légypapírral, a csel pedig működött: a sáskák maguktól szálltak bele a feromonnal gazdagított csapdába.
A másik megoldás az lehet, hogy a sáskákat kell immunissá tenni a feromon hatására, így megakadályozva, hogy nagyobb rajokba rendeződjenek. A sáskák a fejükön található antennák segítségével érzékelik a vegyületet, a molekulák egy szaglóreceptorhoz tapadnak. Olyan génszerkesztett sáskákat kellene létrehozni, amelyek nem rendelkeznek ezzel a receptorral, így a kémiai hívószóra sem reagálnának.
Ezen kívül olyan vegyületeket is lehetne alkotni, amelyek elnyomják, semmissé teszik a 4VA hatását, ilyen vegyületekről azonban egyelőre nem tudunk – persze ez még nem azt jelenti, hogy nem is léteznek, vagy nem lehet őket létrehozni.
Egy hatékony megoldásra legalább nagyon szükség lenne, hiszen az idei évben is több országban komoly problémát okozott a sáskajárás. Indiában például a koronavírus és a hőhullám mellett még a sáskarajok is pusztítottak májusban, Iránban már a hadsereget akarták bevetni ellenük, Kelet-Afrikában pedig a járvány akadályozta a rovarok kordában tartását.
Főkép: Shahid ALI / AFP
