Tudomány

Hizlaljuk és bújtatjuk a budapesti patkányokat

Budapesten nem várható, hogy az amerikai nagyvárosokhoz hasonlóan agresszívvá váljanak a patkányok. A város kiváló élőhely számukra, rengeteg menedéket és bőséges élelmet találnak. Utóbbi ellen a lakosság is sokat tehet: például ételmaradékot ne húzzunk le a vécén.
Korábban a témában:

A koronavírus-járvány következményeként az Egyesült Államok több nagyvárosában is új problémaként jelentkezett a patkányok növekvő aktivitása. A vendéglátóhelyek bezártak vagy házhoz szállításra tértek át, a lakosság is takarékosabban bánik az élelmiszerekkel, vagyis jelentősen lecsökkent a hulladék mennyisége, így a patkányok éhkoppra jutottak. A következményeket innentől kezdve nem kell hosszasan ecsetelni. A rágcsálók bátrabbá és agresszívabbá váltak, egyre többen húzódnak a városok környékéről is a belsőbb részekbe, közelebb merészkednek az emberekhez, a gyakori észleléseket pedig a lakosság invázióként éli meg. Sőt, az éhezés miatt a patkányok körében megnőtt a kannibalizmus is.

A válasz nyilván a fokozott irtás, illetve a korlátozások feloldásával a helyzet várhatóan egyébként is normalizálódik, mégis kíváncsiak voltunk, Magyarország fővárosában is tetten érhető-e hasonló jelenség. Takács Zoltánt, a Növényvédő és Kártevőirtó Kft. ügyvezetőjét kérdeztük, a cég a Budapest patkánymentesítéséért felelős RNBH Konzorcium tagja. A rövid válasz megnyugtató:

Budapesten a világ sok nagyvárosához mérten arányaiban is jóval kevesebb patkány él, így a fentiekhez hasonló tömeges agresszív viselkedéssel nem kell számolni.

Az elmúlt hónapokban a populáció szokásos évszakos változását észlelték a szakemberek, de érdemi kiugrások nélkül. A legtöbb hazai nagyvárosban, így Budapesten is folyamatosan végzik a patkányok elleni beavatkozásokat, ezért kicsi az esélye az USA-beli helyzetek kialakulásának.

De ne intézzük el ennyivel, a városi patkányok rejtett élete van annyira érdekes, hogy néhány részletét megismerjük – főleg, hogy az egyén bevonása a védekezést is nagyban segíti.

Néhány tízezer patkány él Budapesten

Hazai településeken a házi és a vándorpatkány egyedeivel találkozhatunk. Gyakorlatilag mindenhol megélnek, ahol elegendő táplálékot és védett zugot találnak maguknak, a hulladéklerakóktól kezdve a csatornán, pincéken át a jól gondozott kertekig. Rendkívül szaporák, egy nőstény átlag kéthavonta 6–8 kölyöknek ad életet, amelyek két hónap alatt már ivaréretté válnak, számuk tehát exponenciálisan növekszik.

A budapesti patkánypopulációt darabszámra lehetetlen meghatározni – a becslések szerint jelenleg néhány tízezer állatról van szó –, az ellenőrzések emiatt jellemzően valamilyen viszonyszámon alapulnak. A főváros területén például az objektumok számához mérik a tényleges patkányészleléseket, ami jelenleg 400–600 darab havonként.

Ez azt jelenti, hogy a törvényben kijelölt 228 ezer budapesti objektumnál – amelyek lehetnek önálló lakóházak, de épületegyüttesek vagy csatornaszakaszok is – havi szinten összesen átlag 500 patkánybejelentés érkezik

– mondja a 24.hu-nak Takács Zoltán.

A lakosságnak nyilván egyetlen patkány is jóval több a soknál az otthona közelében, de fővárosunk így is viszonylag jó helyzetben van. Világszinten még a fejlett országokban, modern társadalmakban is nagyon változatos a kép, közismert például, hogy New Yorkban vagy Párizsban évtizedek óta súlyos probléma a patkányok jelenléte: számukat mindkét városban több milliósra teszik a szakemberek. De a német nagyvárosokból is rendszeresen érkeznek hírek a patkányok időszakos túlszaporodásáról.

Utóbbi az utódnemzéssel áll összefüggésben, amikor egy-egy új generáció megkezdi önálló életét, a populáció adott területen időszakosan túlszaporodik. „Zsúfoltság”, élelemhiány lép fel, a rágcsálók új életteret keresve maguknak naponta 6–8 kilométert is megtehetnek. Jellemzően ilyenkor találkozhatunk velük akár lakásokban is, ahova a kíváncsiság hajtja őket: felderítést végeznek, vajon alkalmas-e a hely megtelepedésre, de nem kell aggódni, nem fognak velünk önszántukból összeköltözni.

Fotó: Getty Images

Anyagi kár, betegségek és támadás

Normál esetben tartanak az emberektől, éjjel mozognak, akkor is rejtve, óvatosan, leginkább csak tevékenységük nyomaival találkozunk. Legfőbb kártételüket a vezetékek, csövek szétrágása jelenti, itt a szakember kiemeli, hogy a patkányok foga erősebb a legtöbb általunk használt építőanyagnál. Sőt, szorgos „munkával” szinte bármire képesek.

Átrágják az 1–2 mm-es fémet, a rosszabb minőségű betont. Ahol egy pici repedést is találnak, máris elkezdik kibővíteni, hogy kuckót, új útvonalakat, menekülési „kapukat” nyerjenek.

A másik jókora probléma az általuk terjesztett betegségek nagy száma: amihez a patkányok hozzáérnek, belekóstolnak, ürülékükkel bepiszkítják, máris fertőzhet. Nagyjából 20–30 különböző kórokozót adhatnak át az embernek, a legjelentősebbek a leptospirózis (iszapláz), fonálférgek, kiütéses tífusz, patkányharapási láz, brucellózis és a szalmonella. Attól viszont nemigen kell tartanunk, hogy egy patkány ránk támad, ezt csakis végső helyzetben teszi, ha sarokba szorítjuk.

Mi magunk etetjük és bújtatjuk őket

Visszatérve szűkebben vett témánkhoz, a folyamatos, szervezett beavatkozás elengedhetetlen, a város rendkívül ideális környezetet teremt a rágcsálóknak. Budapesti sajátosság, hogy az elmúlt évtizedekben a közüzemi díjak emelkedése okán jelentősen lecsökkent a vízhasználat, ezzel pedig a csatornahálózat kihasználtsága is. Ha pedig a csatornákat nem tölti meg a víz, az remek élőhelyet jelent a patkányok számára, ahova ráadásul a táplálék is helybe érkezik.

A konyhamalacokkal vagy a vécébe öntött ételmaradékokkal terített asztalt biztosítunk a csatornában meghúzódó rágcsálóknak

– jegyzi meg Takács Zoltán.

A patkánymentesítést jobb szakemberekre bízni, de számos megelőző tevékenységgel mi magunk is csökkenthetjük a patkányok számára kedvező élőhelyek kialakulását. Elsősorban az élelmiszer-hulladékra kellene jobban odafigyelni, de ugyanígy fontos a szeméttárolók rendben tartása, a kukák, konténerek folyamatos lefedése, és persze a közterületek tisztaságának megóvása is. Az épületek műszaki állapotának időszakos felülvizsgálata mellett a szükségszerű javítások elvégzése (nyílászárók, csőtörések, lyukak, repedések) nagymértékben csökkentik a patkányok esélyeit.

Az irtást alapvetően mindenütt mérgezett csalétek kihelyezésével végzik. A munkát részben lakossági észlelések alapján, pincékben, udvarokban végzik, de legalább ennyire fontos a kiemelt területek, például pályaudvarok, nagy forgalmú csomópontok, illetve a csatornahálózat folyamatos kezelése. A fővárosi patkánypopuláció 2012-től kezdve folyamatosan növekedett, amit az elmúlt évben elvégzett intenzív patkányirtási programmal sikerült megfékezni, de hátradőlni nem lehet: a patkányhelyzet kordában tartása állandó munkát igényel.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.