Tudomány koronavírus

Koronavírus: mikor lesz vége a járványnak?

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap az ajkai Magyar Imre Kórházban tartott, előzetes bejelentés nélküli ellenőrzésén többek között arról is beszélt, hogy szakemberek szerint az új koronavírus okozta járvány május 3-án fut fel a csúcsra. Érthető módon ettől a pillanattól kezdve milliók kezdték vágni a centit, a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban kissé árnyalta a képet: a legkorábbi lehetséges tetőzés a május 3-i időpont.

Mire számítsunk? Mikor lesz vége a járványnak? Erről posztolt Facebook-oldalán Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagja.

Ha a mostanihoz hasonló járványok által jelentett fenyegetésre gondolunk, akkor vége majd a globális változások sorozatát követően lesz, amennyiben tűrhető mértékűre csökken az emberi hatás a bolygóra nézve – erre valószínűleg a mi életünkben nem kerül sor. Ha a jelenlegi SARS-CoV-2 járványra gondolunk akkor csakis a vakcina széleskörű elérhetővé válásakor.

A többi dátum és előrejelzés, a sok ismeretlen és felmérhetetlen tényező miatt csupán elméleti lehetőség.

Ezekre természetesen a döntéshozatalban szükség van (viszonyítani kell valamihez), biztosnak azonban egyetlen becslés és modellezés sem tekinthető.

Mikor fog tetőzni?

A tetőzés leginkább a napi esetszámok mennyiségének stagnálását majd azt követő csökkenő tendenciájának kezdetét jelentheti. Ebből logikusan következik, hogy ideális esetben ez a járványgörbe közepe, így a történések felénél vagyunk (belföldön!). Míg az első felénél a csúcs mihamarabbi eléréséért folyt a küzdelem, a leívelő ágon a tendenciák megtartása lesz a cél. A fő törekvés a járvány újbóli berobbanásának megakadályozása lesz.

Ehhez nagyon komoly társadalmi fegyelem és együttműködés kell majd. Számtalan forgatókönyv létezik, íme néhány lehetséges:

  • A vírust sikerül belföldön leküzdeni és minden egyes maradék esetet elszigetelni. Így a fő feladat az újbóli behurcolás megakadályozása lesz, és újból eljutunk oda, hogy gyors járványügyi felderítésre, kapcsolathálózat nyomozására és gyors tesztelésére lesz szükség – ez azonban Európa egésze nélkül elképzelhetetlen.
  • A vírust belföldön sikerül alacsony esetszámra visszafojtani, így egy gyorsan változó hadszíntérrel lesz dolga a járványügynek, ahol a gyors felderítés és tesztelés kulcsfontosságú lesz.
  • A görbe leszálló ágát nem sikerül lejtmenetben tartani. Ekkor a szigorító intézkedések helyzettől függő mértékű visszatérése várható, nagymértékű, sok embert érintő intézkedések.

Az arany középút megtalálása

Ameddig a világ bármely helyszínén jelen van a vírus, folyamatos kockázata lesz a visszatérésnek, így több tekintetben megváltozott világ vár ránk legalább a következő egy év folyamán, a vakcina széleskörű eléréséig.

Figyelve a jeleket és levonva a tanulságokat, a legfontosabbak a potenciális járványos gócpontok, zárt kisközösségek: Szingapúrban éppen külföldieknek fenntartott munkásszállókon tombol a járvány, a világ számos táján egészségügyi és szociális ellátóintézmények jelentenek termékeny mikroközösséget a vírus számára – ahol gyorsan és hatékonyan tud terjedni.

Az arany középút megtalálása és az azon történő navigálás most a vezetők és szakemberek feladata, kulcsfontosságú a gazdaság és a társadalom működtetése és a vírussal való küzdelem is. Bizonyosan lesznek mindkét oldalon veszteségek, de ez egy újfajta helyzet világunk számára, ahol a győzelem kulcsát a küzdelem közben kell megtalálnunk – zárja sorait a szakember.

Kiemelt kép: 24.hu/Mohos Márton

Ajánlott videó

Olvasói sztorik