Tudomány

Koronavírus: így hat majd a magyar fejlesztésű gyógyszer

Magyarország gyógyszert fejleszt az új koronavírus ellen, ami a vakcinával ellentétben nem a megelőzést, hanem a betegek gyógyítását szolgálja majd, ha elkészül. A kiszemelt fehérje gyakorlatilag a sejtektől független molekuláris víruscsapda, és legalább négyféle, számunkra hasznos szolgálatot tesz.
Korábban a témában:

Miközben a világ feszülten figyeli az új koronavírus elleni vakcináról érkező híreket – jelenleg a rohamtempó ellenére sem várható 2021 előtt –, Magyarországon a vírust legyőző gyógyszer fejlesztése kezdődött. A kettőt még véletlenül se keverjük össze.

A legtöbb vírus ellen hagyományos értelemben vett gyógyszer nincs, a kezelés általában a tünetekre fókuszál. A védőoltás nem a gyógyítást, hanem a megelőzést szolgálja, a szervezet immunrendszerét készíti fel adott vírus felismerésére és hatástalanítására. Magyarán a vakcina az emberek 90 százalékánál megakadályozza a fertőzést, míg a gyógyszer a már fertőzött személyben pusztítja el a kórokozókat. Innentől kezdve pedig nem kérdés, mennyire fontos.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn közölte, hogy állami pályázati forrásból az ELTE vezetésével létrejött egy konzorcium (tagjai még a Pécsi Tudományegyetem, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont, a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft.), amely az új koronavírus „ellenszerét”, szálkásabban fogalmazva egy terápiás készítmény előállításán dolgozik. Erről a bizonyos készítményről, hatásmechanizmusáról az ötletgazdát, egyben a projekt irányítóját, Kacskovics Imre professzort, az ELTE TTK dékánját, az Immunológiai Tanszék vezetőjét kérdeztük.

A frontvonalban veszi fel a harcot

Olyan molekula fejlesztésén dolgoznak tehát, ami megvédheti az embereket az új koronavírustól. Az úgynevezett ACE2-Fc fúziós fehérjéről van szó, amit a szakirodalomban néhány hete megjelent tanulmány javasol minden olyan országnak, amelynek erre szakértői és infrastruktulális kapacitása adott. Emiatt nem lehet a klasszikus értelemben véve új felfedezésnek tekinteni, ám előállításával talán sikeresebb gyógyíthatjuk az embereket, és akár „gyógyszer-sikertörténetté” válhat.

Tudjuk, hogy a vírus – nagyon leegyszerűsítve – a tüdőszövet ACE2 receptoraihoz csatlakozik, innen jut a sejtbe, ott felszaporodik, majd iszonyú tömegben „ömlik” kifelé megbetegítve a környező sejteket is. Ennek következtében alakul ki az akár halálos tüdőgyulladás.

Az általunk fejlesztendő ACE2-Fc fehérje azokhoz a vírus részecskékhez (S-fehérje) kötődik, amellyel a vírus a sejtek felszínén lévő ACE2-höz kapcsolódik. Azaz gyakorlatilag a sejtektől független molekuláris víruscsapda, és legalább négyféle, számunkra hasznos szolgálatot tesz

– mondja a 24.hu-nak Kacskovics Imre.

Semlegesít és jelez

Az első és legfontosabb, hogy semlegesíti a vírust: amikor a fehérje megtapad a receptorokon, megakadályozza, hogy a vírus a sejteket megfertőzze.

A második feladata, hogy aktiválja azokat az immunsejteket, amelyek a vírusfertőzött sejteket elpusztítják. Ennek megértése némi előzetes magyarázatra szorul. Amikor a koronavírus a sejtbe jut, sokszorozódik, az új hódításra kész vírusok kibukkannak a sejt felszínén, és megjelenik rajtuk a fertőzőképességükhöz szükséges úgynevezett tüskefehérje.

Az új koronavírus elektronmikroszkóp alatt. Fotó: AFP

Az ehhez kapcsolódó ACE2-Fc fúziós molekulánk térszerkezete megváltozik. Ilyenkor jelzést küld az immunrendszernek, mintha egy jelzőfényt lőne a magasba: itt az ellenség. beindul az önvédelmi mechanizmus, az erre rendeltetett egységek tömegesen érkeznek a helyszínre és elpusztítják a beteg sejtet. Elsőre ijesztően hangzik, hogy a szervezet saját sejtjeit pusztítja, de itt vírusfészkekről, gócpontokról van szó. E sejtpusztítás hatására sokkal kevesebb lesz az új vírusok száma és ezzel csökken a betegség súlyossága is.

A harmadik előnye a molekulának, hogy hosszú ideig kering a szervezetben, és ezzel akár 3-4 hétig is képes védeni a szervezetet a fertőzéstől. Nem kell magyarázzuk, hogy milyen fontos előny lehet ez orvosoknak, ápolóknak, akik a koronavírus-fertőzötteket gyógyítják.

A legfőbb stratégiai pontot támadja

Negyedikként a professzor olyan tulajdonságát említi, ami egyúttal válasz a hosszabb távú alkalmazhatóságát övező aggodalmakra. A vírusok rendkívül egyszerű teremtmények, még az is kérdés, élőlényként tekinthetünk-e rájuk, ugyanis több ehhez szükséges kritériumot nem tudnak teljesíteni. Például a gazdatesten kívül képtelenek mozgásra, szaporodásra, nincs anyagcseréjük.

„Cserébe” viszont elképesztő sebességgel mutálódnak, a kórokozó és gazdatest evolúciós harcában az ő előnyük a gyors és variációkban gazdag változás képessége. Az influenza például élen jár ebben, ezért kell minden évben új oltóanyagot kifejleszteni és beadni a megfelelő védettség elérése érdekében.

A félelmek abból adódnak, hogy mire a koronavírus ellenszere elkészül, az már egy teljesen más formában támadja az embereket, vagyis hatástalan lesz. Illetve az újabb és újabb gyógyszerek fejlesztése nem tud majd lépést tartani az új változatokkal. Az ACE2-Fc fúziós fehérje viszont kiköszöböli ezt a problémát, mert a kórokozón a már említett, megtapadást segítő tüskefehérjéket veszi célba.

Ha a jövőbeni mutációkon megmarad a »tüske«, azt az ACE2 blokkolja. Ha olyan változat jön létre, amiről ez hiányzik, akkor a vírus a sejtek felszínén lévő ACE2-höz sem tud majd kötődni, azaz nem tud megbetegedést okozni, ártalmatlanná válik. Mindkét helyzetből győztesen jövünk ki

– emeli ki a professzor.

Összességében tehát fehérje gyógyszerré alakítása mindenképp ígéretes eszköz a koronavírus elleni harcban. Jelenleg a projekt legelején vagyunk, ha minden jól megy, az ACE2 fúziós fehérje klinikai vizsgálatai másfél év múlva kezdődhetnek, ezek után még akár évek kérdése is lehet a terápiás alkalmazhatóságig eljutni. Az elmúlt évtizedek tapasztalata pedig arra int, a koronavírusok a jövőben sorozatos, egyre keményebb támadásokat indítanak az emberiség ellen.

Kiemelt képünkön a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa egy biztonsági fülke előtt dolgozik a központ laboratóriumában 2020. február 7-én. Fotó: Sóki Tamás /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.