A legtöbb emlős felnőtt élete során többször lehet vemhes (esetünkben terhes), de legtöbbjüknél azért van egy egészséges szünetperiódus a kölykök megszületése és az újabb vemhesség között. A mocsári kenguruk nem ilyen szerencsések: kutatók rájöttek, hogy a nőstény állatoknak két méhük van, így gyakorlatilag állandóan képesek vemhesek lenni, szünet nélkül – írja a National Geographic.
A Proceedings of the National Academy of Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mocsári kengurunőstények nagy része folyamatosan vemhes. A Melbourne-i Egyetem kutatói azt találták, hogy az európai mezei nyúlon kívül csak a mocsári kenguru képes arra, hogy vemhessé váljon újra úgy, hogy közben már egy másik utódot nevel a hasában. A mezei nyúl azonban rendelkezik elhatárolható szaporodási időszakkal, ez pedig olyan luxus, amit a mocsári kengurunőstények nem engedhetnek meg maguknak,
A legtöbb emlős nem képes már vemhesen vagy terhesen újra megfoganni, és ennek nagyrészt biológiai oka van: csak egyetlen méhe van, és ha egy fejlődő embrió már elfoglalta, nincs helye másiknak. Az erszényeseknek azonban két méhük van, mindegyik külön petevezetékkel és méhnyakkal. A legtöbb emlősnek ráadásul a hormonrendszere is úgy működik, hogy mást bocsát ki akkor, amikor már egy embriót nevelget, mint akkor, amikor készül a vemhességre.
A mocsári kenguruknál ez nem így van, bár kutatók egyelőre nem biztosak benne, hogy pontosan mi zajlik le az állatok szervezetében. Az biztos, hogy januárban vagy februárban megkezdődik a fő párzási szezon, de ilyenkor a nőstény kenguru már előző évből vemhes, meg is születik a kengurukölyök, aki a nőstény erszényében nevelkedik. A január-februári párzási időszakból azonban a nőstény megint vemhes lesz, és szeptember környékén a kölyök elkezd önállósodni, decemberre pedig elhagyja a nőstény erszényét. Ekkor azonban a nőstény már rég megint terhes, és a következő kölyök a következő év januárjában vagy februárjában születik meg.
A kutatók szerint ez segíthet megérteni az úgynevezett diapauzát, azaz átmeneti nyugalmi állapotot egyes állatok felfüggesztett egyedfejlődéssel vagy növekedéssel járó időszakában.
