December, „karácsony hava” csak az amerikai filmeken szól hóesésről, verőfényes havas tájról és hóangyalokról. A Kárpát-medence teknő jellegéből adódóan itthon egészen más a helyzet, a decemberre jutó havas napokat még az évszázad átlagában is egy kezünkön meg tudnánk számolni, itthon a szürke, ködös, csöpögős időjárás jellemző. Épp olyan, amit gyakorlatilag a hónap eleje óta tapasztalunk.
Hol lesz szél, hol nem lesz?
Itt írtunk arról bővebben Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársának szavai alapján, hogy ha talaj közelében feldúsul a nedvesség, az amúgy is kisebb szögben érkező napsugarak nem tudják felmelegíteni a felszínt. A párából nem lehet felhő, ezért ködként üli meg az egész „teknő” alját.
A változáshoz élénk légmozgás szükséges, amennyiben ezt egy-egy front biztosítja, a ködtől megtisztított területeken kisüt a nap, felszökik a hőmérséklet. És épp itt bujkál a kisördög:
Ebben az időjárási helyzetben lehetnek a legnagyobb bukások a meteorológiai helyzet előrejelzésében. Megjön-e a szél, mennyire lesz erős, hol érvényesül a hatása: a napról napra változó helyzetben a válasz akár 10 Celsius-fokos eltérést is jelenthet
– emeli ki a 24.hu-nak a szakember.
Harc a fejünk felett
Nézzük mindezt a gyakorlatban a mostani hét példáján. Régiónkat tekintve a hét második felére egy, a Brit-szigetek térségében kialakuló ciklon hoz majd felmelegedést a jelenlegi anticiklon után. Hazánkban viszont minden össze-vissza alakul.
A ciklon hatására megélénkülő a déli-délnyugati szél várhatóan a Dél-Dunántúl térségét megtisztítja a ködtől, míg északkeleten – időjárás szempontjából ide értendő most Budapest is – a hatása nem, vagy csak nagyon korlátozottan érvényesül. Ahogy a szakember fogalmaz:
„Köd és a szél által segített napsütés harca kezdődik, képtelenség pontosan megmondani, hol és mikor lesz elég intenzív és kitartó a légmozgás ahhoz, hogy utat nyisson a napsugaraknak”.
Óriási különbségek kishazánkban
Ahol kibukkan a nap, ott kedden és szerdán akár 15-16 fokig is emelkedhet a hőmérséklet – ahogy fent is írtuk, erre leginkább a Dunántúl déli részén számíthatunk,
Könnyen meglehet, hogy a következő napokban nagynak nem nevezhető országunk területén 15 fokos hőmérsékleti különbségek alakulnak ki azonos időszakban. Ami a szélsőértékeket illeti, rekorddöntés azonban nemigen várható, december közepe nem éppen kiszámíthatóságáról híres.
A teljesség igénye nélkül néhány adat az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjáról:
- December 16.: -27,0 fok (1902, Debrecen), és 20,0 fok (1989, Kisbér)
- December 17.: -24,6 fok (1940, Tatabánya és Zirc), illetve 22,0 fok (1989, Marcali).
- December 18.: -23,9 fok (1963, Kecskemét), illetve 19,2 fok (1989, Letenye).
Ezek persze nem egymással párhuzamos rekordok, de lég komoly szélsőértékek. Ami jelenünket illeti, összefoglalva ennyit mondhatunk a következő napokról: délnyugaton lesz melegebb, helyenként a nap is kisüthet, míg északkeleten hűvösebb, ködös marad az idő. A hét végére aztán némileg egységesebbé válik a kép, egy csapadékzóna éri el hazánkat. A visszatérő szürkeség és kezdődő enyhe lehűlést immár a sűrűsödő felhőzet számlájára is írhatjuk, a hétvégén több helyen számíthatunk esőre, záporra, és megélénkülő szélre.
Kiemelt kép: JACQUES PION / Hans Lucas
