Agatha Christie 1926. december 3-án este fél 10-kor – miután szóváltásba keveredett hűtlen férjével – felállt a karosszékéből, felment az emeletre, puszit nyomott alvó lánya fejére, majd elhagyta otthonát. Autóval indult neki az éjszakának, a következő napokban senki sem tudta, hol van – írja a Múlt-kor.hu.
Egész Anglia lázban égett, nemcsak az írónő népszerűsége miatt, hanem mert eltűnésének körülményei pont olyanok voltak, mintha egyik regénye elevenedett volna meg. Több mint ezer rendőr és rengeteg civil (egyes források szerint legalább 15 ezer) civil vett részt a kutatásban, és ez volt az első alkalom, hogy repülőgépeket is bevontak a keresésbe.
Gyilkosság, öngyilkosság?
A Scotland Yard tanácstalan volt, az ügy megoldásába Christie híres kollégáit is bevonták. Sherlock Holmes szülőatyja, Sir Arthur Conan Doyle az ügyet természetfelettinek titulálta, és egy médiumhoz fordult (aki egy kesztyű alapján akarta megtalálni), míg Dorothy L. Sayers az eltűnés helyszínén vizsgálódott, amit később aztán egyik regényében fel is használt.
Autóját Guildford közelében, a Newlands Corner egyik meredek lejtőjén találták meg elhagyatottan. Christie-nek azonban nyoma sem volt, és arra sem találtak bizonyítékot a rendőrök, hogy bármilyen balesetet szenvedett volna.
Eredmények híján özönleni kezdtek a spekulációk. Az amatőr detektívek hamarosan a legkülönfélébb elméletekkel rukkoltak elő: egyesek szerint Agatha egy közeli forrásba ölte magát (ahol korábban állítólag két kisgyermek is megfulladt), ám holttestét nem találták meg, míg mások szerint öngyilkos lett. Volt olyan elmélet, amely szerint az incidens csupán ügyes PR-fogás, hogy így népszerűsítsék legutóbbi könyvét.
Egy különleges és elég valóságosnak tűnő hipotézis szerint az eltűnést férje, az első világháborúban pilótaként szolgáló Archie Christie (akiről köztudott volt, hogy szeretőt tart) rendezte meg, aki valójában megölette feleségét.
Nem tudta, mit csinált
Az írónőt végül 11 nappal később egy bendzsójátékos ismerte fel egy harrogate-i fürdő szállodájában, ahová férje szeretőjének nevén, Teresa Neele-ként jelentkezett be. Hiába találták meg, csak egyre több kérdés merült fel az üggyel kapcsolatban. A rögtön odasiető férjét nem ismerte fel, saját magáról sem tudta, kicsoda – ám a férfit megvárakoztatta, mert előbb valamiért át kellett öltöznie estélyi ruhába.
Ezen fordulatot is többféleképp magyarázták. Egyesek szerint Christie autóbalesetet szenvedett, és ezért nem emlékezett semmire. Mások úgy vélték, az egészet tudatosan tervelte ki, és játszotta el, míg az orvosok (és életrajzírója, Andrew Norman) szerint az írónő egy fugaállapotnak is nevezett pszichogén amnéziába esett, amelyet valamilyen trauma vagy komoly depresszió okozhatott. Eszerint a krimi koronázatlan királynője a 11 nap alatt olyan transzszerű állapotban volt, amikor nem tudott magáról. A titokzatos eset részleteire azóta sem derült fény.
Agatha Christie hamarosan felépült, és újra felvette az írói tollat, ám soha többé nem beszélt az 1926. december 3-14-e közötti napokról. Többé nem tűrte férje kicsapongásait, elvált tőle, majd később hozzáment Sir Max Mallowan régészhez.
