Tudomány

Egész Európában itthon foglalkozunk a legkevesebbet a környezetvédelemmel

A globális éghajlatváltozás tünetei ma már nemcsak a klímakutatók elemzéseiben, de a hétköznapok valóságában is megjelennek, hatásait pedig nap mint nap tapasztaljuk. A kormányok és a különböző nemzetközi szervezetek ezért jogi lépésekkel igyekeznek a vállalatokat és a fogyasztókat környezettudatosabb magatartásra sarkallni. A szabályok tiszteletben tartása azonban sokszor –uniós szinten is – komoly nehézségeket okoz, hiszen a vállalkozásoknak ezres nagyságrendű törvényi előírásnak kell megfelelniük. Pedig ezek betartása nem csak a lehetséges büntetések miatt fontos: egyre több szektorban erősödik a nyomás a fogyasztói oldalról és a helyi közösségek irányából, így már az üzleti érdekkel sem ellentétes a zöld szemlélet.

Az ENSZ egy közelmúltban elvégzett nemzetközi kutatása szerint négy országban – Szaúd-Arábiában, Szomáliában, Tanzániában és Magyarországon – nem működik sem környezetvédelmi minisztérium, sem pedig független környezetvédelmi ügynökség, amely több helyen (például Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Belgium stb.) helyettesíti az önálló tárcát. Nemcsak az Európai Unió tagállamai közül egyetlen Magyarország ezen a listán, de

kontinensünkön sincs még egy olyan ország, ahol a környezetvédelem ügye csak alacsonyabb szintű képviseletet élvez.

Ennek következménye lehet, hogy bár világszerte – így Magyarországon is – számos törvény és más szabályozás születik a környezetvédelem területén, ezek gyakorlatba való átültetése nem valósul meg hatékonyan. A szabályok pedig önmagukban sajnos nem javítanak a környezet állapotán.

Fotó: iStock

Ez persze nem csökkenti a hatékony környezetvédelmi szabályozás jelentőségét. Elég csupán arra gondolni, hogy a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelően, a törvények megkerülésével, a szabályozástól eltérően indított fejlesztések milyen beláthatatlan következményekkel járhatnak. Az előírások betartása fenntartja a gazdasági és a társadalmi fejlődést, biztosítja az emberi jogokat és segít megőrizni a békét, hiszen ezzel megelőzhetővé válnak a konfliktusok. Emellett a környezetvédelmi törvények – legalábbis, ha betartják őket – segítenek megóvni az egészségünket, és biztosítják a hozzáférést a természetes forrásokhoz.

Mindez azért is fontos, mert egy Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint évente körülbelül 55 milliárd euró költséget és elmaradt hasznot jelent az Európai Unió számára, hogy a kitűzött környezetvédelmi célok nem valósulnak meg.

Ilyen lehet Magyarország 2050-re
Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni.

Szabályokból pedig így is rengeteg van. A vállalatoknak sokszor kihívást jelent, hogy a működésüket szüntelen összhangban tartsák az aktuális környezetvédelmi szabályozásokkal. „A szabályok rendkívül nagy száma és terjedelme komoly nehézséget jelent;

Magyarországon környezet-, munkavédelem és energetika területén mintegy 500 jogszabályt és 2500 kötelezettséget kell figyelembe venni, de már egy kis-közepes vállalkozásnak is 1800 különböző kötelezettsége van, amelynek már csak a nyomon követése is rendkívül erőforrásigényes

– mutat rá Jenei Attila, a denkstatt Hungary üzletágvezetője, aki maga is évek óta számos partnerének kínál szoftveres megoldást hasonló problémákra havi jogszabályfrissítéssel és hírlevéllel. „Felismertük, hogy az adminisztratív terhek csökkentése kulcsfontosságú a vállalatok versenyképességének növelésében. Ezért immár 10 éve fejlesztünk szoftvereket, hogy segítsük partnereinket a környezet- és munkavédelmi szabályoknak történő megfelelésben” – tette hozzá Jenei.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik