Elméletben az organikus gazdálkodás egy sokkal inkább környezetbarát megoldás, mint a most már hagyományossá vált, vegyszereket és génmódosított növényeket használó változat: természetesebb, káros anyagoktól mentes, és fenntartható. Csakhogy egy brit kutatás szerint ez nem feltétlenül van mindig így, sőt, ha például egy egész ország akarna átállni az ilyen gazdálkodásra, az több üvegházhatású gáz kibocsátásával járna, mint amennyiért a modern gazdálkodás felelős – olvasható az IFL Science weboldalán.
A Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint bár az organikus gazdálkodás tényleg jobbat tesz a Földnek, a probléma a hozammal van. A biogazdálkodás a növénytermesztésben 20 százalékkal, az állattenyésztésben 4 százalékkal kevesebb kibocsátással jár, csakhogy kevesebb terménnyel is, mint a modern, ami azt jelenti, hogy több földet kell hozzá használni, vagy – ami a gyakorlatban reálisabb lenne – jobban támaszkodni az importra. Ez pedig több károsanyag-kibocsátással jár.
Az organikus gazdálkodás a szén-dioxid megkötését is elősegíti, ami azt a folyamatot jelenti, amikor a növények „kiszívják” a levegőből a káros anyagot, és megkötik a talajban, csakhogy még ez sem ellensúlyozná az import által generált többletkibocsátást.
A Cranfield Egyetem kutatói Angliára és Walesre mérve nézték meg az adatokat, és azt találták, hogy a biogazdálkodás 40 százalékkal kevesebb hozamot jelentene összesen, ami már komolyan meglátszódna az élelmiszerbiztonságon.
A kutatók azt a konklúziót vonták le, hogy a biogazdálkodásnak továbbra is fontos szerep jut a mezőgazdaságban, de a jelenlegi módszerekkel lehetetlen, hogy csak és kizárólag erre álljon át a társadalom – legalább is biztosan nem úgy, hogy ne kelljen élelmiszerimportra támaszkodni az élelmezéshez.
