Ha az antibiotikum-rezisztenciáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy az embereket megtámadó baktériumok egyre ellenállóbbak a gyógyszerekkel szemben, ami hamarosan óriási egészségügyi katasztrófához vezethet világszerte. Pedig egy friss kutatás szerint legalább ekkora baj az is, hogy a mezőgazdasági tenyészállatokat fertőző baktériumok válnak rezisztenssé, méghozzá két okból is: az egyik az, hogy ezek a baktériumok előbb-utóbb emberekre is terjedhetnek, a másik pedig az, hogy az állatokat nehezebb egészségesen, sőt, életben tartani, ha a gazdák nem tudják őket megfelelően kezelni.
A fejlődő országokban nagy a probléma
A probléma, egyelőre, szerencsére nem univerzális: az állatokra veszélyes rezisztencia hotszpotjai Kínában, Indiában, Brazíliában, Törökországban és Kenyában vannak, derül ki egy, a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. A tendencia az, hogy a fejlődő országokban jelenik meg egyre inkább a probléma, ahol egyébként is növekszik a szükséglet a húsfogyasztásra, amihez pedig az ipari mértékű állattenyésztésre van szükség.
Az analízis egy nemzetközi kutatócsoport munkája, akik több mint 900 témába vágó kutatást néztek át a 2000 és 2018 közötti időszakból, és kiderítették, hogy az évek során megtriplázódott azoknak a baktériumoknak az aránya, amelyek nem, vagy nagyon gyengén reagáltak csak a kezelésekre. Ezek a baktériumok általában
„Mindenki az embereknél fellelhető antibiotikum-rezisztenciáról beszél, de senki nem foglalkozik az állatokban megtalálható ellenálló baktériumokról” – idézi a Wired a kutatás vezetőjét, Ramanan Laxminarayant, aki a washingtoni Betegségdinamikai, Közgazdasági és Politikai Központ vezetője. „Pedig több haszonállat van a világon, mint ember, amelyek ráadásul nagyon fontosak a fejlődő országok ellátásában. Ha nem leszünk képesek ellátni a beteg állatokat, annak óriási hatása lesz a globális szegénységre.”
Nem kezelésre, megelőzésre használják a gyógyszert
Az alapvető probléma azzal van, ahogyan a mezőgazdaságban az antibiotikumokat használják: általában az állatok tápjába keverik, hogy megelőzzék a zsúfolt ólakban kialakuló fertőzéseket, és hogy elősegítsék az állatok növekedését. Az embereknél egyáltalán nem így használják ezeket a gyógyszereket: nem megelőzik velük a fertőzést, hanem gyógyítják. Ez ahhoz vezethet, hogy a baktériumok gyorsabban mutálódnak a felmerülő antibiotikumos veszély hatására. A helyzet már csak azért is problémás, mert több baktérium, ami az állatokban megjelenhet, az emberekre is veszélyes: ilyen a Salmonella, a Campylobacter, vagy az E. coli. Jellemző, hogy minél többet használják a mezőgazdaságban az egyes antibiotikumokat, azok egyre inkább veszítik el a hatásukat a baktériumokkal szemben.
A rezisztencia egyébként nemcsak a régebbi, de az újabb antibiotikumoknál is megjelenik, és jellemzően ott okoz problémát, ahol a mezőgazdaság fejlődik, de a szabályozás még nem tart ott, ahol a fejlődő országokban. A szegényebb területeken azért tűnhet jó megoldásnak az állatok antibiotikumos előkezelése, mert ez a módszer sokkal olcsóbb, mint folyamatosan állatorvost hívni hozzájuk. Hosszú távon azonban ez sem lehet tartható megoldás.
