A klímaváltozás ránk mért legkeményebb csapásai közül az egyre szélsőségesebbé váló időjárást már a bőrünkön érezzük: özönvizek, hőhullámok, hosszú aszályok, extrém időjárási jelenségek – gondoljuk csak végig az idei évet, a tavalyiról már statisztikák állnak itt bizonyítékként.
Egyre több szó esik egy másik, igencsak ijesztő folyamatról, amelynek most még az előszobájában járunk, de bármikor a sűrűjében találhatjuk magunkat. Ez pedig annak a veszélye, hogy a globális felmelegedés és az emberi tevékenység hatásaként:
Szúnyogok
A lényeg nagyon röviden, hogy az utóbbi évtizedben megváltozott számos ízeltlábú faj elterjedése, éves szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége Magyarországon, sőt új, egzotikus országokból származó inváziós fajok is megjelentek. Mivel a csípőszúnyogok és kullancsok fontos átvivő (vektor) szerepet játszanak sok állati és emberi kórokozó terjesztésében, ezért népességük változása járványtani veszélyt jelent.
A szúnyogokat tekintve, a hazánkban őshonos fajok alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók átvitelére, mint például a malária, a Nyugat-nílusi láz, Usutu-vírus, Chikungunya-vírus. Az inváziós fajoknak köszönhetően nem zárható ki továbbá a Dengue-vírus, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus általi fenyegetettség erősödése sem.
Kullancsok
A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegség a Lyme-kór, de felelősek a kullancs encephalitis (agyvelő- és agyhártyagyulladás) vírusának, számos más vírus, baktérium és egysejtű parazita terjesztésért is. Az új fajoknak köszönhetően számolnunk kell egy új betegség, a magas halálozási rátát okozó Krími-kongói vérzéses láz megjelenésével is.
Az eredetileg trópusi betegségek lefolyása nagyobb károkat okozhat az európai népességben, mint eredeti elterjedési területükön, hiszen az emberek és állatok immunrendszere itt még nem találkozott ezen kórokozókkal. A fertőzésveszély nemcsak az embereket érinti, de házi- és haszonállataink nagyrészét is.
Fogy az idő
A fenyegetettség tehát adott, ám a megfelelő tudományos adatok híján pontos járványtani előrejelzések jelenleg nem tehetők. Ezt kívánja előmozdítani az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, amely hétfőn szakmai napot rendezett az akadémia székházában.
A rendezvény fő célja, hogy összefogásra bírja az érintett tudományterületeket, elősegítse a társadalom objektív tájékoztatását, illetve megfogalmazza a hatékony és környezetbarát védekezési stratégiák alapjául szolgáló koncepciókat. A részletekkel a későbbiekben jelentkezünk.
Kiemelt kép:Christian Bruna/EPA/ MTI
