Keservesen indult az idei év a zöldség- és gyümölcstermesztőknek. Meleg és aszályos volt a tavasz, az országos csapadék mintegy két és fél hónapnyi szárazság után szó szerint az utolsó pillanatban érkezett május elején.
Írtunk erről május elején, most arról kérdeztük Ledó Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét, hogyan alakult a folytatás, és milyen zöldség- és gyümölcsárakra számíthatunk az eddigi tapasztalatok alapján.
Eltérő hatások
Szabadföldön paprikából, a gyümölcsök közül almából, cseresznyéből, meggyből (utóbbiak szürete már befejeződött) gyenge termés várható, ám jónak ígérkezik gyökérzöldségekből, hagymából, csemegekukoricából, a gyümölcsök közül pedig kajszibarackból.
Az idei szélsőséges időjárás a 40-50 zöldség- és gyümölcsfaj termelésére, minőségére különbözően hatott: voltak (vannak) olyan – főként zöldségek –, amelyek „meghálálták” az eddigi hűvösebb, csapadékosabb időjárást. Másoknál ez a párás, esős klíma kedvezett a baktériumos, gombás betegségeknek. A szabadföldi étkezési és fűszerpaprikát például nagymértékben károsította a Xantonomászos baktériumos betegség, ezért itt csak gyenge-közepes termésre számíthatnak a gazdák.
Gyenge, átlagos és kimagasló
A vöröshagyma és gyökérzöldségek – sárgarépa, petrezselyem – vetésekor márciusban rendkívüli aszály volt, a magok csak öntözéssel tudtak kikelni. A májusi-júniusi hűvösebb csapadékos idő kedvezett fejlődésüknek, jelenleg biztató képet mutatnak. E növényfajoknál fontos lenne még, hogy majd szeptember és október folyamán a tárolóba csak egészséges hagyma, gyökér kerüljön be, mert csak azok tárolhatók tavaszig biztonságosan.
Almából, a legnagyobb területen és legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcs fajunkból az idén gyenge termés ígérkezik, a tavalyi 850 ezerrel szemben csak 450 ezer tonna. Ennek hátterében a tavalyi nagy termés, az őszi, tavaszi aszály, illetve egyes körzetekben jelentősebb fagykárok állnak – a részleteket itt olvashatja. Kajszibarackból viszont a tavalyi rendkívül gyenge eredmény után rekordközeli termés várható idén.
Összességében míg a zöldségféléknél a jelenlegi állapot szerint kedvezőbbek a terméskilátások, mint tavaly, addig a gyümölcsféléknél nagyon „szórt” a kép. A két legfontosabb gyümölcsünkből, almából és meggyből rendkívül gyenge termés lesz, átlagos hozam valószínű őszibarackból, szilvából, kimagasló csak kajsziból várható.
Az árakat a kereslet-kínálat alakítja
A magyar termelés mellett fontos, hogy az adott zöldség vagy gyümölcsfajból az unióban mennyi terem, számíthatunk-e nagyobb mennyiségben importra. Mivel tavaly Európában a szabadföldön termesztett zöldségfajokból gyenge, idén pedig átlagos vagy jó termés ígérkezik, ezért
A tárolást nem igénylő zöldség-gyümölcs féléknél mindig a kereslet-kínálat határozza meg az árakat. A legtöbb frisspiaci zöldségfélét – paprika, paradicsom, uborka –, zárt térben, üvegházban vagy fóliában termelik, itt az időjárásnak sokkal kisebb „ráhatása” van a termelt mennyiségekre, minőségre.
Megnövekedett terhek
Az árakkal kapcsolatban nem lehet megkerülni, hogy az elmúlt öt-hat évben a kézimunka-igényes növényeknél megduplázódott, 500-600 forintról 1000-1300 Ft-ra emelkedett az órabér összege. Ezt a gazdálkodók szeretnék érvényesíteni az eladási árakban, mert ha nem sikerül, egy-két év veszteséges termelés után abbahagyják a tevékenységeket, a szabadföldön termelt kézi betakarítást igénylő kultúráknál drasztikusan csökkent a termőterület nagysága.
Ledó Ferenc szerint közép- és hosszútávon célszerű lenne átalakítani az adózási (őstermelés, áfa), valamint a támogatási rendszert, ahol a sok kézimunkát igénylő zöldség-gyümölcs fajoknál kiemelt támogatást kellene nyújtani.
Pára, gyom és „káros” eső
A részletek után nézzük a kérdést általánosságban: a hazánkban termelt több mint 50 féle zöldség-gyümölcs fajnak nincs olyan időjárás, ami egyszerre optimális lenne minden fajnak.
Eddig májustól az országban általánosságban elegendő csapadék volt, a jégkár is átlagosnak mondható, viszont több volt a felhőszakadás, vihar, mely helyi körzetekben komoly károkat okozott. A legtöbb termesztett zöldség- és gyümölcsfaj akkor fejlődik legjobban, ha a talaj levegő-víz aránya 70-30 százalék.
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék erősen rontja ezen egyensúlyt, ha talajon 1-2 napra „megáll” a víz, akkor a gyökerek „megfulladnak”, elpusztulnak. Az özönvízszerű eső emellett tömöríti a talaj felső rétegét, amely további párolgási, fejlődési problémákat okoz a növény gyökere számára. A párás, nedves klíma pedig rendkívül kedvező a legtöbb baktériumos betegségeknek, ezek ellen csak nehezen és magas költséggel lehet védekezni, de ha a termelő azt akarja, hogy minőségi árut szüreteljen, akkor kénytelen e munkákat elvégezni.
A növény is szenved
Az idei évben a sok csapadék hatására a gyomosodás is sok bosszúságot okoz a gazdáknál. Számos – főleg zöldségfajnál – nem lehet kémiai gyomirtást használni, hanem kézzel kell elvégezni, ez további költségnövekedéssel jár és igencsak nehéz munkaerőt találni erre a munkára.
Általános tapasztalat, hogy a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett az időjárás, a csendes, áztató esők egyre inkább a múlté, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék válik gyakorivá viharral, esetenként jéggel. Gyors és nagymértékű hőmérsékletváltozások következnek be, ezt a növény is ugyanúgy nehezen viseli el, mint az ember.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
