Az Amerikai Rákkutató Társaság szerint az idei évben eddig az Egyesült Államokban 96480 új melanómás esetet regisztráltak, közülük 7230-an hunytak el a betegségben. Bár a melanóma nem a leggyakoribb bőrrákfajta, csak a megbetegedések 1 százalékáért felelős, mégis ez a leghalálosabb, és a legtöbb életet követelő közülük. Nagyon sokáig nem értettük, mi teszi a melanómát ilyen kifejezetten agresszív ráktípussá, de egy friss kutatás, ami a Science Signaling tudományos folyóiratban jelent meg, választ adhat a kérdésekre.
A Tel Aviv Egyetem kutatói megállapították, hogy a melanómás tumorok először a bőr felső, epidermális rétegében nőnek oldalirányban, ez még a kezelhető és jó eséllyel túlélhető fázis. Egy idő után azonban a tumorok nem horizontálisan, hanem vertikálisan kezdenek el terjeszkedni a bőr további rétegeiben, a kutatók pedig azt akarták megfejteni, hogy
Kiderült, hogy a zsírsejtek, amelyek normál esetben a bőr alsóbb rétegeiben helyezkednek el, elkezdenek a tumor felé mozogni, ezután kezd el a daganat olyan agresszívan lefelé terjeszkedni. A kutatóknak azt is sikerült kimutatniuk, hogy a zsírsejtek két olyan citokint, vagyis jelzőmolekulát is kibocsájtanak, amelyek hozzájárulnak a vertikális váltáshoz.
Ezen citokinek meggátolják a miRNS 211 nevű gén munkáját, ami viszont azért felelős, hogy meggátolja a melanómasejtek terjedését. Laboratóriumi körülmények között a kutatóknak sikerült megfordítaniuk a folyamatot: ahogy a zsírsejteket eltüntették a melanóma mellől, a terjeszkedés megállt.
Egérkísérletek kimutatták, hogy a miRNS 211 gén gátlásával a szervezetben a melanóma daganatok más szervekre is átterjedtek, míg a gátlás feloldásával a terjeszkedés megállt. Az izraeli kutatók most, hogy értik a folyamatot, olyan gyógyszereket akarnak kifejleszteni, amelyek képesek megakadályozni a melanóma vertikális terjedését, innentől jelent ugyanis komoly veszélyt az egészségre. A folyamat megértése segíthet, hogy ezt a váltást megakadályozzák, és elkapják a melanómát még a vertikális terjedés előtti időszakban.
