Június 8-a az óceánok világnapja, a Földközi-tenger országaiban azonban sajnos nincs ok az ünneplésre: rekordmértékű lett a műanyagszennyezés a térségben, melynek első számú oka, hogy az országok még mindig nem képesek hatékonyan kezelni a hulladékproblémát.
– derül ki a WWF legfrissebb jelentéséből.
A régió gazdasága súlyos árat fizet ezért – szó szerint, hiszen minden évben több százmillió dollárra rúgnak az ehhez kapcsolódó költségek, nem beszélve a műanyaghulladék élővilágra gyakorolt hatásáról.
Fürdünk a műanyagban
A számok riasztóak: a Földközi-tenger partszakaszainak minden egyes kilométerén naponta több mint öt kilogramm tengeri hulladék halmozódik fel. A térség legszennyezettebb területe Törökország déli része, de Barcelona, Velence, Tel-Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik.
A műanyagtermékek több mint fele a gyártás után kevesebb, mint egy évvel a kukában landol. A tengeri hulladék évente 641 millió euró költséget jelent a turisztikai, tengerészeti és halászati szektor számára.
A Földközi-tenger menti vállalatok évente 38 millió tonna műanyagtárgyat gyártanak eladásra, de nem fedezik a túlzott hulladéktermelés költségeit. Ráadásul az új műanyag gyártása olcsó, ezért a cégek nem törekednek arra, hogy újrahasznosított műanyagot vagy más, alternatív anyagokat használjanak termékeikhez.
Alig hasznosítanak újra
A kormányok és a helyi önkormányzatok hulladékuk 28 százalékát még mindig nem kezelik megfelelően. Amit pedig nem gyűjtenek be, az illegális hulladéklerakókba jut vagy egyszerűen kikerül a szabadba, így viszont egyenes út vezet a folyókba és végül a tengerbe. A térségben évente 2,9 millió tonna hulladékot még mindig nem ellenőrzött területeken dobnak el, különösen Egyiptomban és Törökországban, de Marokkóban is 170 olyan hulladéklerakó telep található, amelyeket bár lezárásra ítéltek, még mindig működnek.
A gyártók és a kormányok, hatóságok mellett a turistáknak is van hova fejlődniük: ők évente több mint 24 millió tonna műanyaghulladékot termelnek a mediterrán térségben, a tengerparti városokban nyaranta 30 százalékkal megnő a hulladék mennyisége.
Az újrahasznosítás a begyűjtés, a szétválogatás és a technológia magas költségei miatt drága, a térségben páran azonban jó példával járnak elöl. Ilyen például Olaszország, ahol a műanyaghulladék 38 százalékát szelektíven gyűjtik, így azt képesek újrahasznosítani. A déli országok java része viszont a hulladék kevesebb, mint 10 százalékát hasznosítja újra.
