Tudomány bbc history

„Szívélyes egyezség” született németek és magyarok ellen

A két nagy ellenség, Nagy-Britannia és Franciaország 1904-ben félretette nézeteltéréseit, összefogott Németország és Ausztria-Magyarország szövetsége ellenében.

Franciaország és Anglia között évszázadokon keresztül feszült, gyakran háborús volt a viszony. A két ország általában az ellentétes oldalon találta magát az európai hegemóniáért vívott háborúkban, utoljára Napóleon idején pedig élet-halál harcot is vívott egymással.

De a XIX. század végén sem volt éppen baráti a viszony: a gyarmatosítható területek fogyásával a két imperialista hatalom többször is összetűzésbe keveredett, 1898-ban például a fashodai incidens alkalmával a hadüzenethez is nagyon közel állt a két kormány.

„Szívélyes megegyezés”

Mindössze hat évvel később mégis megszületett az Entente Cordiale, azaz a „szívélyes megegyezés”, amelyet 110 éve, április 8-án, Londonban írt alá Landsdowne brit külügyminiszter és Paul Cambdon francia nagykövet. Az egyezményben a két állam rendezte az addig felmerült ellentéteket, megállapodtak a jövőbeli gyarmati konfliktusok békés rendezéséről, valamint kölcsönös katonai segítségnyújtásról is megegyeztek.

Persze nem igazán az őszinte felebaráti szeretet vezérelte a két ország politikusait, hanem az egyesült, és hihetetlen ütemű gazdasági fejlődést produkáló Németország jelentette fenyegetés.

A gyarmatokért folyó versenyből kimaradt németek ugyanis a Monarchiával és Olaszországgal kötött Hármasszövetség (amely 1884-ben Románia csatlakozásával négyes szövetséggé alakult) élén egyre hevesebben követelték a „világ” újraosztását, ráadásul a brit érdekeket közvetlenül is fenyegető flottaépítési programba is kezdtek.

Wikipedia

Oroszország is beszállt

A két hagyományos ellenfelet tehát a közös veszély hozta egy fedél alá, és a megegyezés kényszerének hatására Franciaország hajlandó volt elismerni az egyiptomi brit uralmat, cserébe London elfogadta a franciák marokkói befolyását. A francia diplomácia ezután hozzálátott, hogy a Párizzsal régóta jó viszonyt ápoló, de ekkoriban Berlinnel kacérkodó Pétervárt is bevonja a szövetségbe.

Ez meg is történt: Oroszország 1907-ben csatlakozott, bár – ahogy a későbbi szövetséges államok – nem az eredeti Entente szerződéshez, hanem külön megállapodások keretében. Így tulajdonképpen nem teljesen pontos, hogy az első világháború „egyik oldalát” antantként emlegetjük, de ez nem változtat a tényen, hogy az 1904-ben létrejött szövetség lett az alapja a központi hatalmak ellen győztes háborút vívó tömörülésnek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.