Tudomány

Többméteres áradat hömpölygött Miskolcon

24.hu
24.hu

2018. 08. 31. 15:57

A Szinva patak áradása csaknem háromszáz ember életét követelte Miskolcon, a környékbeliekkel összesen 400-an haltak meg 1878. augusztus 31-én. Ez volt az újkori magyar történelem legtöbb halálos áldozatot követelő árvíz.
Korábban a témában:

A Miskolc környéki hegyekben leeső csapadékot két patak, a városon átfolyó Szinva és Pece szállítja a közeli Sajóba. A város terjeszkedése során nem törődtek azzal, hogy a szabályozatlan patakok medrének közelében emelt épületek árvíz esetén nemcsak akadályozzák az esővíz lefolyását, hanem néhol torlaszként állják útját.

A feljegyzések szerint az első jelentősebb miskolci árvíz 1691. május 23-án öntötte el az áldozónapi sokadalmat. A hegyekből lezúduló víz először a Pecét duzzasztotta meg, néhány órával később a Szinva is kilépett medréből, emberéleteket követelve és épületeket döntve romba. Hasonló mértékű pusztítást végzett az árvíz 1845. július 18-án is, akkor húsz ember lelte halálát.

Néhol 4-6 méter magasan állt a víz

A város történetének legsúlyosabb elemi csapása, a „nagy árvíz” 1878. augusztus 31-én zúdult Miskolcra. Az egyébként is rendkívül csapadékos nyár végén, augusztus 30-án este nyugat felől kiterjedt viharzóna érkezett a környékre, a felhőszakadás és zivatarok miatt néhány óra alatt hatalmas mennyiségű csapadék esett.

A Bükk hegységből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinvát és a Pecét, hogy a két patak éjfélkor kilépett a medréből. A víztömeg meg-megakadt az útjába kerülő hidakban, malomgátakban, házakban, majd elsodorta az építményeket, egyre nagyobb mennyiségű hordalékot halmozva fel, ami szűkítette a víztömeg útját.

Miskolc belvárosában percenként fél métert emelkedett az ár, elöntve a korábban biztosan száraznak gondolt helyeket is. Néhol 4-6 méter magasan állt a víz, az álmukból felriadó polgároknak nem sok esélyük volt.

A mentéshez szükséges eszközök hiányoztak, a hatóságok tehetetlenül szemlélték a zűrzavart és a rombolást.

A város romba dőlt

Az ár néhány óra alatt elvonult, de a pusztítás mértéke csak pirkadatkor vált nyilvánvalóvá. Mindenhol holttestek és állati tetemek hevertek szerteszét, a Búzavásártéren (ma Búza tér) tárolt kukorica- és búzakészletek megsemmisültek. Az árvíz letarolta a mai Madarász Viktor, Kossuth, Széchenyi, Palóczy László és Ady utcát, valamennyi hidat elsodorta, romba döntötte a kórházat, a katolikus elemi iskolát és a minorita rendházat.

A város 2972 épületéből 2182 rongálódott meg, 698 ház vált lakhatatlanná. Az árvízben 277 ember halt meg, de a környékbeli településekkel együttvéve az áldozatok száma elérte a négyszázat.

A vészbizottság jelentése szerint a Miskolcot ért veszteség 1 739 771 aranyforintra rúgott. Az épületek és a hidak helyreállítása, az élelmiszerhiány és a fertőzések megelőzése érdekében albizottságok alakultak, megszervezték a kutak megtisztítását, a szemét és törmelék elhordását, a hidak újraépítését. Országszerte adakozás indult a város megsegítésére, még Ferenc József és Erzsébet királyné is küldött pénzadományt.

A Szinva völgye – Fortepan/Csaba Zoltán

Mert nem tartották be a szabályokat

A befolyt összeg azonban csak a károk töredékét fedezte, így Miskolcnak gyakorlatilag egyedül, saját erőből kellett újjáépítenie belvárosát. A károsultak megsegítésére adták ki a következő évben a Miskolcz gyásza 1878. augusztus 31. című emlékkönyvet, amelyben egy helyi fényképész, Szinay István tíz felvétele is megjelent. Az árvíz nyomán készült az első ismert olajfestményt Miskolcról, Telepy György táblaképét a Herman Ottó Múzeum képtárában őrzik.

Az újjáépítést irányító polgármester, Soltész Nagy Kálmán jelentése szerint a katasztrófának két alapvető oka volt: nem tartották be a városrendezési és árvízvédelmi előírásokat, és az sem volt egyértelmű, hogy kinek a feladata a patakmedrek tisztítása.

A közgyűlés a polgármester javaslatára döntött a Szinva és a Pece szabályozásáról, valamint a víz lefolyását gátló épületek (főként a vízimalmok) elbontásáról, a rendezési tervek következetes megvalósításáról. Ezek részben anyagi okokból, részben az érintettek ellenállása miatt nem valósultak meg teljes mértékben.

A nagy árvíz ötvenedik évfordulóján, 1928-ban a Szent Anna téren állítottak fel emlékművet (Gárdos Aladár alkotása), és minden évben itt emlékeznek meg a katasztrófáról. Az ár magasságát egykoron számos jelzés örökítette meg, némelyikük még ma is látható, többek között a megyeháza és a színház falán.

Cikkünk az MTVA Sajtóadatbankja anyagának felhasználásával készült. Illusztráció: Fortepan/Lissák Tivadar

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

This picture taken on February 16, 2017 shows a man pushing his tricycle filled with stuff as he walks with his dogs on a street in the Heiqiaocun migrant village in Beijing. - China's capital relies on migrant labour to keep its economy humming and people from across the country are drawn to the city by the promise of a better life. But high real estate prices and China's restrictive residence registration system, known as hukou, have driven many into shanty towns on Beijing's periphery. (Photo by Nicolas ASFOURI / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.