A földalatti jégfal nem új találmány: már 1862-ben is használták Franciaországban, ahol a mérnököknek nyújtott segítséget abban, hogy tárnákat lehessen a földbe vájni. Azóta gyakran használják a módszert többek között vízalatti alagutak, függőleges aknák kialakításánál, vagy szennyezett talajvíz elvezetésére. Utóbbi lenne a cél a fukusimai atomerőműnél is, de sokkal nehezebben működik a dolog, mint a szakértők remélték.
A fukusimai atomreaktor 2011. március 11-én sérült meg egy erős földrengés és az azt követő szökőár miatt. Az óriási hullámok megrongálták az áramfejlesztőket, amelyek a reaktorok hűtéséért voltak felelősek, ez pedig beindított egy sor robbanást és olvadást, ami nagy mennyiségű radioaktív anyag felszabadulását okozta.
A radioaktív anyagok szivárgását megakadályozandó, a földbe fecskendezett vízből keletkező jégfalra a japán kormány csaknem 35 milliárd jennel (86 milliárd forint) járult hozzá. Az erőművet üzemeltető Tepco vállalat szerint az, hogy minden radioaktív anyagot eltávolítsanak Fukusimából, nagyjából négy évtizednyi munka lesz majd. A jégfal gyakorlatilag egy csőrendszeren nyugszik, amely harminc méter mélyre nyúlik, és amelyben hűtőanyagot áramoltatnak, lefagyasztják körülötte talajt, megakadályozva, hogy a talajvíz bejusson a reaktorépületek alagsorába, illetve kiáramoljon onnan. A -30 a Celsius-fokra hűtött csövek nagyjából egy méter távolságra állnak egymástól, és megdermesztik a körülöttük lévő talajt.
The underground ice wall defending Fukushima’s nuclear power plant https://t.co/NMUvmzFAQT pic.twitter.com/mRdUGTdj98
— CNET (@CNET) 2019. március 6.
A Tepco partnereivel, a Toshibával és a Mitsubishivel robotokon dolgozik, amelyek már most szállítják ki az erőműből a radioaktív hulladékot, ez viszont még el fog tartani egy darabig. Addig is azt kell megakadályozni, hogy a külső tiszta talajvíz érintkezzen a belső szennyezett vizekkel, majd ezután továbbhaladjon az óceán felé. A jégfal ezért készült el.
A projekt annyira bonyolult és veszélyes, hogy eleinte a Tepco sem volt biztos benne: menni fog. A CNet számolt be arról, hogy Hideki Yagi, az atomerőmű kommunikációs ügyekért felelős igazgatója azt mondta: a legnagyobb kihívás a csövek behelyezése volt úgy, hogy ne zavarják meg a többi műveletet a föld alatt.
Bár a fal a helyén van, és a tervek szerint működik is, egy 2018-as Reuters riport kimutatta: még mindig rengeteg tiszta víz folyik át a szennyezett területen. A Tepco szerint folyamatosan tökéletesítik a módszert, és ez még nem a vége a maximális kapacitásnak, ennél többet is tudnak tenni.
A katasztrófa óta a Tepco egyébként már 1,1 millió tonna szennyezett vizet gyűjtött be és tárolt el a területen, a dolgozók szerint pedig még legalább 270 ezer tonnára van még kapacitás. A szakértők azonban tisztában vannak vele: 2020-ra nagyjából elfogy a tárolóhely, addigra pedig, jégfal ide vagy oda, más megoldást kell találniuk, hogy a szennyezett víz ne okozzon ökológiai katasztrófát.
