Magyarországon évente több mint 80 ezer új daganatos beteget regisztrálnak. Hazánkban a szív és érrendszeri betegségek után a rosszindulatú daganatok a második leggyakoribb halálok. 2017-ben a különféle daganatok összesen 33548 haláleset okai voltak. Mindeközben az összes rákbetegség egyharmada megelőzhető lenne, ha például az érintett tudja, hogy önvizsgálat alkalmával mire kell figyelni, hogyan kell önvizsgálatot végezni. A tömegtájékoztatás nagy figyelmet fordít arra, hogy milyen szűrővizsgálatokra kell, érdemes elmenni, és milyen elváltozásokkal kell rögtön orvoshoz fordulni a betegség korai időben történő felismeréséhez.
mindeközben a daganatos megbetegedések okozta halálozás stagnál. „Ez valószínűleg egyrészt az onkológia fejlődésének tudható be, hiszen az elmúlt évtizedekben rengeteget haladt előre az orvostudomány, másrészt annak köszönhető, hogy egyre többen figyelnek az önvizsgálatra. A rákos megbetegedések esetében az idő a legfontosabb tényező, hiszen ha időben észrevesszük őket, a legtöbb rák gyógyítható” – mondta el a 24.hu-nak Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.
NEM VESSZÜK KOMOLYAN A BETEGSÉG LEHETŐSÉGÉT
Az, hogy világszerte egyre több a rákos beteg, Rozványi szerint leginkább annak tudható be, hogy kitolódik az átlagéletkor, egyre több az idős ember, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ez a tendencia a következő évtizedekben folytatódni fog. Magyarországon, ha a bőrrákos betegeket is számoljuk, évi 84-100 ezer embert diagnosztizálnak rákkal, de bőrrák nélkül is 72-84 ezres számokra kell gondolni. Ez még mindig nagyon sok, ha belegondolunk, hogy sok szűrővizsgálatra ingyenesen van lehetőségünk, ráadásul a médiából folyamatosan kapjuk az információkat a helyes megelőzést illetően.
„Mindenki ismer valakit, aki élt vagy száz évig, közben pedig minden nap pálinkázott, és szivar lógott ki a szájából” – mondta Rozványi. „A nemzetközi statisztikák viszont rácáfolnak ezekre az anekdotákra.” A dohányzás és az alkoholfogyasztás a legkomolyabb rizikófaktorok között vannak, de szerencsére érezhető pozitív változás ezeken a területeken.
SEMMI CIGI, ALKOHOL, VISZONT SOK MOZGÁS ÉS JÓ ÉTELEK
Az elmúlt 10-15 évben Magyarországon a dohányzás fokozottan kiszorult a zárt helyiségekből, ma már a vendéglátóhelyeken és a közintézményekben tilos bent dohányozni. Ez nemcsak az aktív, de a passzív dohányzás visszaszorításának is jót tett, hiszen az is kevesebb cigifüsttel találkozik, aki egyébként nem is dohányzik. Rákmegelőzés szempontjából pedig az alkoholról azt mondják a szakemberek, hogy lehetőleg teljesen kerüljük el. „Bár a betegség szempontjából az a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk alkoholt, a napi egy egység, azaz 12 milligrammnyi alkohol még nem igazán okoz károsodást. Ez viszont napi egy kupica pálinkát, egy pohár bort vagy egy kis korsó sört jelent, és nem többet” – mondta Rozványi. Nem rák szempontjából akadhatnak olyan esetek, amikor egy pohár vörösbor például egészségmegőrző hatással lehet, de ha kizárólag a daganatos megbetegedésekre koncentrálunk,
Nagy rizikófaktor még az elhízás, számos rákfajta összefüggésben áll a magas testzsírszázalékkal. Azt viszont nagyon nehéz megállapítani, hogy hány kilótól jelent problémát a felesleg. „A testtömegindex jó viszonyítási pont lehet, a 25 alatti értékre kell törekedni” – mondta a Liga elnöke. „Csakhogy ez is lehet csalóka, hiszen magasabb értéket érhet el valaki, aki az izomtömege miatt nehezebb, és nem a zsírmennyiség miatt.” Néhány kutatás kifejezetten problémásnak tartja a has tájéki zsírréteget, és persze mindez életkortól is függ, hiszen az idő előrehaladtával az ember veszít az izommennyiségéből is.
Ahhoz, hogy valaki minimalizálni tudja a rák kialakulásának esélyét, érdemes figyelnie a rendszeres mozgásra, ami napi 20-30 perc közepesen intenzív testmozgást jelent. A Rákellenes Liga tavaly szervezett erre külön mozgalmat is különböző órákkal, mint a torna, a jóga vagy a szervezett gyaloglás. Rozványi itt is kiemelte, hogy fontos figyelembe venni az életkort is: a fiatalabb korosztályoknak jóval intenzívebb testmozgásra van szükségük, mint az idősebbeknek.
A táplálkozásban érdemes odafigyelni a minőségre és a mennyiségre is, előbbire az egészséges étrend alapkövei vonatkoznak: a feldolgozott ételek elhagyása, a teljes kiőrlésű és rostban gazdag élelmiszerek, és a sok zöldség és gyümölcs a titok. A cukor és a zsír egészséges mennyiségben kapjon helyet az étrendben. Minderre érdemes elolvasni a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Okos Tányér nevű füzetét, amely jól példázza, hogy egy rák megelőzéséhez hozzásegítő, egészséges étrendnek hogyan is kellene kinéznie.
A bőrrák egyik legnagyobb rizikófaktora a napozás és a szolárium, utóbbi gyakorlatilag még mértékletesen használva is veszélyes lehet. Már tervben vannak olyan kezdeményezések, amelyek szabályoznák a szoláriumok által maximálisan kibocsájtható UV-mennyiséget. A jelenlegi szépségkultusz nem használ túl sokat az egészségnek, és Rozványi rámutatott arra is, hogy a sokat emlegetett
VANNAK, AKIKNÉL NAGYOBB A RIZIKÓFAKTOR
Vannak olyan kevésbé elterjedt rákmegelőző tanácsok is, amelyeket szintén érdemes betartani – azok például, akik rendszeresen vegyi anyagokkal dolgoznak, mindenképpen viseljenek védőfelszerelést, lehetőleg mindent, amit a biztonsági előírások megneveznek. És itt nem kell feltétlenül valami nagyon különleges munkára gondolni: már a szobafestők is lélegezhetnek be olyan anyagokat, amelyek rákkeltőek lehetnek. „A klasszikus, mindenkiben élő magyar munkás-kép, amikor a festő szájában lóg a cigaretta, mellette egy doboz sör pihen, a lehető legrosszabb kombináció: a szájüregi rák melegágya lehet az ilyen” – jegyezte meg Rozványi.
Kevesen gondolnak bele, de a szellőztetés is fontos lehet, ha az ember olyan területen él, ahol magas a radonszint – ez a gáz az urán bomlásakor jön létre természetes módon is, és kifejezetten rákkeltő lehet. Bár Magyarországon ritkán kell tartani a magas radonszinttől, azért érdemes biztosra menni, főleg a Mecsek környékén, ahol uránbányászat is folyt.
A speciális rákfajták közül a nők esetében a mellrák esélyét a statisztikák szerint a szülés és a szoptatás is csökkenti, ezért onkológusok szokták javasolni, hogy aki teheti, szoptassa természetes úton a gyerekét. A hormonpótló kezelésekkel is óvatosan kell bánni – bár senkinek nem ajánlják, hogy csak a rák kialakulásának veszélye miatt valaki ne szedjen fogamzásgátlót, Rozványi azért arra biztat mindenkit, hogy a szükségesnél hosszabb ideig ne éljen semmiféle hormontartalmú készítménnyel.
A HPV oltás a méhnyakrák kialakulásának esélyét csökkentheti, itthon leginkább arra érdemes felhívni a szülők figyelmét, hogy a hetedikes lányoknak jelenleg ingyenes, és jó is, ha élnek vele. Magyarországon ugyanis magas a méhnyakrák áldozatainak száma, de kutatások mutatják, hogy ahol a HPV oltás elterjedt, a halálozás csökken – ilyen ország például Svédország és Finnország is.
Összességében a rákmegelőzésről elmondható egyébként, hogy a szélsőségek soha nem vezetnek jóra – itt is a mértékletesség a kulcs.
KEVESEN JÁRNAK AZ INGYENES SZŰRÉSEKRE
Magyarországon a szűrési rendszerben még akadnak hiányosságok, de azt mutatják a statisztikák, hogy az ingyenes, szervezett szűrésekre sem járnak el túl sokan. A kétévente esedékes emlőszűrést például a nők nem veszik igazán komolyan, a 45-65 éves korosztály csupán 41-42 százalékos részvételi aránnyal jelenik meg az orvosnál. Ennek Rozványi szerint a nem megfelelő egészségtudatosság és a betegségtől való félelem lehet az oka, illetve a kérdőívek azt mutatják, hogy sokan félnek attól is, hogy a munkahelyükről elbocsájtják őket, ha elmennek a szűrési időpontra. Korábban voltak kezdeményezések arra, hogy adókedvezményt kapjon az a munkahely, ahol a nőket elengedik ezekre a szűrésekre, de egyelőre komoly változás még nem zajlott le ezen a téren.
Jó megoldás lehet az utóbbi problémára egyébként a személyes beutaló mammográfiára: az orvos ilyenkor már adhat olyan időpontot, ami a beteg számára megfelelőbb.
Még rosszabb a jelenlét itthon a méhnyakszűrés esetében: ide ugyan csak háromévente kell eljárni, 25-65 éves korig ajánlott, arányaiban még kevesebb ember jelenik meg rajta, mint az emlőszűrésen.
A vastagbélszűrés lehet a következő, amelyet ingyenesen, szervezetten bevezetnek itthon, bár ez még várat magára. Az 50-70 év közötti veszélyeztetett korosztály szűréséhez az eszközök ugyan megvannak, de egyelőre még sok a kérdés: a szűrési módszerek közül például a tükrözés lenne a legoptimálisabb, de a szakemberek tartanak attól, hogy erre azért önszántából a legtöbb ember nem fog eljárni. Az egészségügynek pedig megérné, ha időben kiszűrnénk a vastagbélrákkal élőket is, hiszen akkor egy kisebb műtéttel az esetek többségében meg lehetne oldani a dolgot, és nem kellene eljutni a teljes kivezetésig, amivel együtt élni nem túl egyszerű.
50 éves kor felett egyébként érdemes évente nagy átvizsgálásra járni, ahol nemcsak a rákos betegségeket, de a többi kórt is ki lehet szűrni. Egy egyszerű vérvizsgálat vagy néhány röntgen képes már kiszűrni, ha valami baj van, és nemcsak a rákra igaz, hogy minél előbb észreveszik, annál kezelhetőbb. A túlélési esélyek a daganatoknál is nőnek, ha időben megkezdődik a kezelés, és ilyenkor lelki szinten sem olyan megterhelő a betegség – erről ugyanis ritkábban szólnak a szakcikkek, de a ráknak komoly lelki vetülete is van, ami akár a felépülést is segítheti.
„A lelki tényezőket nagyon nehéz statisztikákba gyömöszölni, hiszen nem lehet számszerűsíteni, sok kritika érkezik arra, hogy ez például az Európai Rákellenes Kódexből teljesen ki is maradt” – mondta Rozványi. „Pedig a hétköznapi tapasztalat azt mutatja, hogy a lelki tényezőnek van szerepe a gyógyulásban, hiszen
aki tájékozódik, és gyógyulni akar, az nagyobb eséllyel jön ki győztesen a harcból, mint az, aki elhagyja magát.
A Magyar Rákellenes Ligának éppen ezért lelki segély vonala is van azok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak a szeretteikkel beszélni minderről, és rendszeresen szerveznek programokat, művészetterápiát a betegek számára. „Annyit biztosra mondhatunk, hogy ezek a terápiák segítenek a betegség elviselésében, még akkor is, ha az eredmény nem mindig mutatkozik meg az orvosi leletekben is.”
