Közismert, hogy földünk egyetlen mordulással micsoda pusztításra képes vulkánkitörések, földrengések, szökőárak formájában. A világ másik felén élő átlagember számára az ilyen események a legtöbbször mégiscsak lokális problémának számítanak, hiszen a saját bőrén nem, vagy csak jó idő múlva, közvetett formában érzékeli a kataklizmákat.
Ezért is kapták fel sokan a fejüket a minapi hírre, miszerint november 11-én a Föld minden pontján atipikus, nagyon alacsony frekvenciájú rengéseket mértek: a jel 17 másodpercenként ismétlődött, nagyjából 20 percen keresztül, kiindulópontja pedig a Madagaszkártól észak-nyugatra fekvő Mayotte-szigetcsoport környéke volt. Pontosabban az ijesztő az volt az egészben, hogy a tudósok értetlenül álltak a jelenség előtt.
A válasz azóta többé-kevésbé meg is van, még a részleteket kell csiszolni. Dr. Timár Gábor geofizikust, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük: mi történt?
Minden nagyobb földrengés végigfut a bolygón
Érdemes azzal kezdeni, hogy mai, érzékeny műszereinkkel a világ bármely pontján képesek vagyunk érzékelni egy Richter-skála szerinti 5-6-os erősségű rengést. Mayotte-nál viszont a jelekből egyértelmű: nem a klasszikus értelemben vett földrengés történt
– mondja a 24.hu-nak a szakember.
Maga földrengés nem más, mint a Föld részben olvadt asztenoszféráján „úszó” kőzetlemezek súrlódásából, töréséből hirtelen felszabaduló óriási energialökés. A hullámok az epicentrumtól minden irányban terjednek, mint a vízbe dobott kő vetette fodrozódás, akár többször is „megkerülik” a bolygót.
A geofizikusok ezeket nagy pontossággal képesek mérni, megvan a szokásos frekvenciájuk, ami alapján azonosíthatók.
A feláramló magma morgolódott
Most azonban nem erről volt szó, az egyáltalán nem tipikus, alacsony frekvencia elgondolkodtatta a kutatókat. Teljesen helytálló magyarázatot most még nem adhatunk, ám az biztos, hogy a világvége elmarad. Nem valami globális földrengés előszele, nem esik szét a bolygó, de még csak tengeri szörnyek sem ébredtek meg a mélyben.
Az utóbbi időben megnőtt a környék szeizmikus aktivitása, ennek hatására pedig nagy tömegű magma indult meg fölfele, áthelyeződött egyik »kamrából« a másikba. Ez okozta a szokatlan rengést, amit persze csak műszerekkel lehetett érzékelni
– magyarázza Timár Gábor.
Magyarán a jelet vulkáni aktivitás okozhatta, ez is elképesztő erő: a magma feláramlása folyamatosan deformálja a felette húzódó több tíz vagy száz kilométer vastagságú kőzetlemezeket. A lemeztektonikai mozgásokkal ellentétben azonban nem okoz hirtelen törést, nem szabadul fel hirtelen roppant energia, így nincs érzékelhető földrengés sem.
A tudósok feladata most a részletek pontosítása után az lesz, hogy más olyan területeken is keressék ezeket az atipikus jeleket, ahol jellemző a vulkáni feláramlás.
Illusztráció: Naplemente Mayotte szigetén/GABRIEL BARATHIEU / BIOSPHOTO
