Az európai marsjáró tesztelésébe Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa kapcsolódott be -írja az MTI.
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2020-ban induló ExoMars rovere 2 méter mélyre lesz képes lefúrni a vörös bolygó talajába. A marsjáró által gyűjtött mintákat elemezve az ExoMars következtetni tud majd arra, hogy lakható volt-e az égitest a távoli múltban. Mivel ez az a mélység, ahová a kozmikus sugárzás részecskéi sem érnek le, ezen rétegben változatlan állapotban lehetnek jelen az egykori szerves molekulák, illetve a potenciális élet maradványai.
A mérések alapján sikerült a célkőzet szemcseméretét azonosítani, a három fúrás közül az egyik helyszínen rétegeket elkülöníteni, és azok viszonyát jellemezni. A tesztek során gyűjtött adatok később nagyban segíthetik a Marson kapott mérési eredmények értelmezését.
Magyarország a programban a földi analógiák, vagyis a marsihoz sok tekintetben hasonló körülmények vizsgálatával, illetve laboratóriumi mérésekkel vesz részt. A szakértők többek közt az elemezték, hogy miként ismerné fel a rover a rendelkezésre álló műszerekkel, hogy egy egykori tómedret vagy folyóvízi anyagot, esetleg gleccserek vagy szél szállította törmeléket fúr meg épp.
A programba Kereszturi Ákos vezetésével magyar kutatók, mérnökök és diákok kapcsolódtak be. A magyar közreműködés fontos része egy speciális furatlyukfal-térképező műszer elkészítése, melynek képességeit és működését földi laborok mellett korábban a Szaharában, illetve az Atacama-sivatagban is felmérték.
A csapatmunka eredményei alapján javaslatok születnek az ExoMars terepi munkájának tervezésére, optimalizálására és utólagos értelmezésére.
Kiemelt fotó: Pixabay
