2013‐ban közel 2,5 millió ember szenvedett allergiás megbetegedésben, a hazai allergének közül első helyen a rendkívül erősen allergizáló parlagfű‐pollen áll – írja az Állami Számvevőszék elemzése. A parlagfű koncentrációja hazánkban elég magas, a globális felmelegedéssel pedig még nőhet is – legalább is erre enged következtetni a PLOS-One tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány.
A Washingtoni és Harvard Egyetem kutatói által elvégzett modellezés ugyan csak Észak-Amerikára terjed ki, de a hatásait az összes, klímaváltozás által hasonlóan érintett területre lehet vetíteni, így hazánkra is. Az Ambrosia artemisiifolia egyébként egy Észak-Amerikában őshonos növény, de már Európában és Ázsiában is bőséggel megtalálható. A friss kutatás azt vizsgálta, hogy milyen hatással lesz a globális felmelegedés a parlagfű észak-amerikai terjedésére.
A kutatók a modellezésnél két eshetőséget vettek figyelembe: az egyiknél a mostani károsanyag-kibocsájtással számoltak változatlanul, a másiknál pedig azzal, hogy sikerül kicsit visszaszorítani a levegőbe jutó környezetszennyező gázok mennyiségét. Mindkét lehetőségnél ugyanaz az eredmény jött ki: 2050-re a parlagfű az olyan területeket is eléri majd, amelyeken eddig nem nőtt, mint például Maine, New Hampshire, Vermont, és New York több része. Nem nehéz kitalálni, hogy az egész a hőmérséklet növekedésével van összefüggésben:
A parlagfű mennyisége erre az időszakra Észak-Amerikában megduplázódik majd.
A jó hír az, hogy 2070-re ez a tendencia lelassul, mivel a parlagfű az extremitásokat nem szereti, ekkorra pedig az átlaghőmérséklet olyan mértékben növekszik majd, hogy az már nem lesz ideális neki. Viszont még ekkor is sokkal több helyen lesz jelen a parlagfű, mint most.
Persze az olyan jövőképekhez képest, mint a szárazság, a fokozott migráció, az extrém időjárás és a tengerszint megemelkedése, a parlagfű terjeszkedése egyáltalán nem tűnik vészesnek, de jó tudni, hogy a klímaváltozás miatt ezzel is számolnunk kell.
