Tudomány
Budapest, 2010. május 23.
Nyárfa pihés termése száll a Lánchíd budai hídfőjénél. Megkezdődött a nyárfák virágzása. A közhiedelemmel ellentétben a nyárfa pollen alig okoz allergiás panaszokat; a május-júniusban megjelenő magszőrök mechanikailag ingerlik a nyálkahártyát, az allergiás tüneteket a hozzájuk tapadó erősen allergén fűpollenek válthatják ki.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Mindenki nyugodjon le, a szálló szöszmösz ártalmatlan

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 05. 06. 12:00

A nyárfa magszőre ártalmatlan, de ha szigorúan vesszük a kérdést, a langyos desztillált víz kivételével minden kapcsolatba hozható az allergiával.
Korábban a témában:

Dübörög a pollenszezon, az ország jó része tüsszög, könnyezik, tucatjával fújja tele a zsebkendőket, sorra jelentkeznek a tünetek. Az allergia népbetegség, potenciálisan mindenki érintett, talán ezért is kering körülötte annyi tévhit. Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kértük, segítsen tiszta vizet önteni a pohárba.

Az allergének teljesen ártalmatlanok

Valójában az egész problémát saját szervezetünk generálja, amikor bedől egy vaklármának, téves riasztás miatt helyezi magát készültségbe. Az allergiás reakció immunválasz, amelyben főként az IgE fehérjecsalád tagjai vesznek részt. Szervezetünk a számára ismeretlen fehérjék ellen termeli, feladatuk ezek semlegesítése. Ha az a bizonyos fehérje például vírusból vagy baktériumból származik, mindez jogos és hasznos.

Allergiás reakció esetén viszont az egyébként teljesen ártalmatlan fehérjék – származzanak azok bármilyen allergén anyagból, akár sajtból, almából, pollenből – jelenlétét támadásnak értékeli, és úgy is reagál.

Az allergének önmagukban semmiféle veszélyt nem jelentenek, a tüneteket a felesleges immunválasz okozza. Amikor megfázunk, az orrfolyás és tüsszögés például a kórokozók kisöprését szolgálja. Ugyanez lenne a cél allergiás reakciónál is, csakhogy ártalmatlan fehérjékről lévén szó, értelmetlen az egész

– magyarázza a professzor a 24.hu-nak.

Csak a desztillált víz kivétel

Ezek után adja magát a kérdés, miért alakul ki ez a fals reakció? Egyértelmű, rövid válasz nincs, a tudomány mai állása szerint az allergia kialakulásában számtalan genetikai, életmódbeli és környezeti faktor játszik szerepet, a két legfontosabb kiváltó ok pedig jelen tudásunk alapján a környezetszennyezés és az életmód.

Gyakorlatilag nem tudunk olyan tényezőt említeni, amit ne lehetne kapcsolatba hozni az allergiával. Nékám professzor egykori tanára elmés megjegyzését idézi:

Allergiát bármi kiválthat, kivéve a langyos desztillált vizet.

Az allergia kialakulása számtalan tényező együttes hatásán múlik, oldalakat tölthetnénk meg, ha csak az eddig ismert mozaikokat is fel akarnánk sorolni. Megesik, hogy egy házaspár vagy testvérpár egyik tagja allergiával küzd, a másik azt sem tudja mi fán teremnek a panaszok. Márpedig azonos környezetben vannak, ugyanazt eszik, életmódjuk azonos, sőt utóbbi esetben még a genetika is nagyon hasonló. Mégis, egyiküknél hiányzik az együttállás.

ILLUSTRATION - 14 April 2018, Germany, Bad Woerishofen: A woman blows her nose behind birch blossoms. Photo: Karl-Josef Hildenbrand/dpa
Fotó: Karl-Josef Hildenbrand/dpa/AFP

Nincs védettség, mindenki érintett

Ebből is adódik, hogy nem létezik allergia elleni immunitás, bárkinél bármikor jelentkezhet. Van, akit egész életében elkerül, másból akár 50-100 különböző anyag is kiválthat allergiás reakciót.

A tendencia viszont az, hogy az úgynevezett célszervek, vagyis ahol az allergiás tünetek megjelennek, idővel elveszítik érzékenységüket, és 50 éves kor felett nagyon ritka, hogy új allergia alakuljon ki. A már meglévő természetesen megmarad

– jegyzi meg Nékám Kristóf.

Számtalan oka van annak is, hogy egyes anyagok tömeges allergiát okoznak, addig mások csak elvétve. A pollenekre koncentrálva néhány ökölszabály:

  • Adott faj pollenjének szerkezete. A parlagfű pollenjének felületét például apró horgok vannak, ezek felsértik a nyálkahártyát, a mikroszkopikus sérülésen pedig még több allergén jut a szervezetbe.
  • Egyes polleneket a szervezet „kártékonyabb” idegenként azonosít, ezért fokozottan reagál.
  • Növeli az allergia esélyét, ha egy faj sokáig és nagy tömegű pollent bocsát ki.
  • Légszennyezettség. A levegőben szálló egyes anyagok károsítják a polleneket, ettől azok szétesnek, és még több allergiás reakciót okozó fehérje jut szervezetünkbe.

A nyárfa ártatlan

Itt érdemes szót ejteni a napokban felbukkant közellenségről, a szálló, lebegő szöszmöszről. Ezek valójában a nyárfa termését körülvevő vattaszerű anyag, a magszőr, vagyis nem pollen és egyáltalán nem allergén. Legfőbb bűne, hogy megcsiklandozza az orrunkat, ha beleszáll, és esetleg a rátapadt egyéb pollenek, szennyezőanyagok irritálják a nyálkahártyát. Vagyis ok nélkül mondunk kígyót-békát szerencsétlen nyárfára, miközben más növények láthatatlan pollenjeitől prüszkölünk.

Budapest, 2010. május 23.
Virágzó nyárfa a Lánchíd budai hídfõjénél. Megkezdõdött a nyárfák virágzása. A közhiedelemmel ellentétben a nyárfa pollen alig okoz allergiás panaszokat; a május-júniusban megjelenõ magszõrök mechanikailag ingerlik a nyálkahártyát, az allergiás tüneteket a hozzájuk tapadó erõsen allergén fûpollenek válthatják ki.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Virágzó nyárfa a Lánchíd budai hídfõjénél Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ha valaki bármire is allergiás, felesleges hősködnie, összeszorított foggal tűrnie a kellemetlenségeket:

Allergiával érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, mert kezelés híján a tünetek egyre súlyosbodnak, sőt az illető egyre több anyagra lesz allergiás. Emellett a nem kezelt, hosszú ideig fennálló allergiás gyulladás a szervezetet is megterheli

– mondja a professzor.

Végleges gyógyulás nincs

Tüneti kezeléssel és a szakorvos által előírt gyógyszerekkel, terápiával az allergia egész tűrhető szintre szorítható vissza, de teljes gyógyulás nincs. Működik a kutyaharapást szőrivel módszer is, de csak korlátozottan.

Olyankor érdemes alkalmazni, ha valakiről tudott például, hogy rendkívül érzékeny a méhcsípésre, munkája vagy hobbija viszont a rovarokhoz köti. Megtisztított, legyengített méhméreggel kezelik, amivel ugyan nem szűnik meg az allergia, de méhcsípés esetén a súlyos allergiás ember 85-90 százalékos biztonsággal életben marad addig, míg megfelelő orvosi ellátásban részesülhet.

Kiemelt kép: Nyárfa pihés termése száll a Lánchíd budai hídfőjénél. Megkezdődött a nyárfák virágzása. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.