Tudomány bbc history

Egy ország gyászolja atyját

BBC History
BBC History

2018. 11. 10. 09:10

Korábban a témában:

Bárki, aki az elmúlt évtizedekben járt Törökországban, százszámra találkozhatott Kemal Atatürk idealizált képmásával, amelynek példányai a hivatalokon és állami intézményeken kívül szinte minden egyes üzlethelyiségben is ki vannak függesztve, és akkor még a szobrokról vagy a róla elnevezett közterekről, egyéb létesítményekről nem is beszéltünk.

Természetesen lehetetlen lenne pályáját e helyütt részletesen bemutatni, ám azt kijelenthetjük, hogy esetében ez a tiszteletadás nem feltétlenül túlzó, hiszen valóban megmentette a feldarabolástól, majd gyökeresen átformálta Törökországot.

EZÉRT LETT A TÖRÖKÖK ATYJA

Azzal talán senkinek nem mondunk újat, hogy az 1881-ben született, majd fiatal katonatisztként az első világháborúban a Dardanelláknál magának nevet szerző Mustafa Kemal volt az, aki a tehetetlen – az Oszmán Birodalmat gyakorlatilag eltörlő sèvres-i békeszerződést elfogadó – szultáni rezsimet megdöntve, a fegyveres ellenállást választva elérte a békeszerződés olyan revízióját, amely

az egykori birodalom romjain egy életképes országot hagyott meg.

Valószínűleg azt is sokan tudják, hogy ő volt az, aki modern, még a demokrácia egyes elemeit is felvonultató, szekuláris államot varázsolt az évszázados változatlanságba dermedt és az iszlám vallással teljesen egybefonódott rendszer helyére. Érdemes azonban belegondolni ennek a – ráadásul hihetetlenül rövid idő alatt, a köztársaság 1923-as kikiáltásától a haláláig eltelt 15 évben végrehajtott – változásnak a léptékébe.

A teljesen új intézmények, az oktatás gyökeres átalakítása, az elképesztő sebességű infrastruktúraépítés és iparosítás mellett Mustafa Kemal reformjai minden egyes török állampolgár mindennapi életét is gyökeresen átalakították. Az ő utasítására állt át egyik napról a másikra 1928-ban az ország az arabról a latin betűs írásra – ezzel milliók kényszerültek egy olyan világban élni tovább, ahol hirtelen nem tudták elolvasni a legegyszerűbb szövegeket sem.

Atatürk a latin ABC bevezetésekor – Wikipedia

Ő vezette be az európai időszámítás mellett 1934-ben a rögzített vezetéknevek használatát is (korábban az embereket a rangjuk vagy foglalkozásuk, esetleg lakóhelyük alapján kapott utónevekkel azonosították) – ő maga is ekkor kapta a „törökök atyja” jelentésű Atatürk nevet.

MEGMARAD?

Ennél is megdöbbentőbb, hogy ez a gyakorlatilag a semmiből, egyetlen ember vízióját követve felhúzott modern nemzetállam milyen szilárd konstrukciónak bizonyult. Kemal Atatürköt már életében elképesztő rajongás övezte régi-új hazájában, és májzsugor miatt bekövetkezett 80 évvel ezelőtti,

1938. november 10-i halála sem döntötte össze rendszerét.

A hódító iszlám birodalom helyén egy a nyugati szövetségi rendszerbe lassan betagozódó, a területszerzésben visszafogott állam született. (Persze ennek árát is megfizették a milliószámra lemészárolt vagy otthonaikból elűzött „idegen” népcsoportok tagjai, elsősorban az örmények és a kurdok.)

Egészen a legutóbbi évekig úgy tűnhetett, hogy az atatürki rendszer – ha kellett, az örökséget akár nyílt beavatkozással is őrző hadsereg segítségével – minden kihívás ellenére is fennmaradhat a gyorsan változó világban. Kérdés, hogy a most zajló átalakulás képes lesz-e ugyanilyen stabil és viszonylag békés államot teremteni. Annyi biztos, hogy ehhez nem lesz elég Atatürk portréit Erdoğan alakmásaira lecserélni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.