Tudomány bbc history

Ezzel az alkuval (majdnem) mindenki jól járt

Több ezer év után Napóleon döbbent rá, hogy lehet keletre hajózni Afrika megkerülése nélkül.

Az európai hatalmakat legalább a földrajzi felfedezések kora óta kísértette a gondolat, hogy az Afrikát megkerülőnél rövidebb utat találjanak kelet felé. Ahogy Napóleon is rádöbbent, a megoldás nemcsak ott volt az orruk előtt, de az egyiptomi fáraók meg is valósították egykor: átvágni a Földközi-tengert és a Vörös-tengert elválasztó viszonylag keskeny földsávot. Tegyük hozzá, az ókorban minden valószínűség szerint jóval magasabb volt a Vörös-tenger szintje, ezért a csatornával leküzdendő távolság is sokkal rövidebb lehetett.

A magát császárrá kinevező hadvezér komolyan foglalkozott a csatorna megépítésének tervével, fő célja persze az lett volna, hogy ezzel könnyebb út nyíljon számára a britek keleti érdekeltségeinek elhódítása felé, de akár békeidőben is jó alaposan megsarcolhasson minden olyan brit szállítmányt, amelyet nem akarnak Afrika körül utaztatni.

A modern történelem legnagyobb eseménye

Mint tudjuk, az építkezés végül csak 1859-ben kezdődött meg, a csatorna pedig 1869-ben nyitotta meg zsilipkapuit. Ekkoriban ugyan már jó ideje nem gyilkolták egymást brit és francia katonák, azért a szigetország érthető módon némi aggodalommal vette tudomásul, hogy évszázados riválisa tartja kezében a például Indiához vezető legrövidebb útvonalat.

A britek várták is az alkalmat, hogy befolyást szerezzenek a csatorna felett, és nemsokára el is jött a lehetőség. Az 1873-as tőzsdeválság következményeibe anyagilag belerokkant egyiptomi pasa eladta a brit kormánynak a Szuezi-csatorna Társaságban a koncesszióért kapott 44 százalékos részesedését. Jól mutatja a dolog jelentőségét, hogy II. Lipót belga király az üzletet a „modern történelem legnagyobb eseményének” nevezte, pedig ő később gyakorlatilag ellopta Afrika egy jókora darabját.

A többségi rész megmaradt ugyan francia magánbefektetők kezében, de ezután már a brit kormánynak is volt beleszólása a csatorna ügyeibe.

Szabad út béke és háború idején is

Néhány évvel később újabb fordulat történt: Nagy-Britannia ugyanis segédkezet nyújtott az Arabi pasa vezette egyiptomi felkelés leveréséhez, és ezzel Egyiptom de facto urává vált, hiába tartozott a terület egészen az első világháború végéig hivatalosan az Oszmán Birodalomhoz. Előállt tehát az a furcsa helyzet, hogy a többségében francia tulajdonban álló csatornát brit katonák ellenőrizték, akik a háború egy pontján egy időre le is zárták azt.

A Szuezi-csatorna 1869-ben – Wikipedia

A nagyhatalmak végül úgy határoztak, hogy a csatorna jelentősége egyértelműbb rendezést kíván, így 130 éve, 1888. október 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Spanyolország, Olaszország, Oroszország, Hollandia és az Oszmán Birodalom megkötötte a Szuezi-csatorna ügyében a konstantinápolyi egyezményt.

Ebben a csatornát nyílt vízi úttá nyilvánították, amelyen minden nemzet hajói mind béke, mind háború idején közlekedhetnek.

Kihasználták a kiskaput

Az aláíró felek közös garanciát vállaltak, ám a felügyelet jogát meghagyták az ott állomásozó brit erőknek, a szövegben pedig szerepelt egy kiskapu is, amely meghagyta a lezárás jogát „Egyiptom védelmének, valamint a közrend fenntartásának” érdekében.

Erre hivatkoztak aztán később a britek, amikor a két világháború idején lezárták az átjárót a velük hadban álló országok hajói előtt, de ezt a passzust vette elő az 1956-os szuezi válság idején Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök is, amikor államosította a csatornát és megtiltotta az izraeli hajók áthaladását.

A következő háborúk alatt a csatorna zárva maradt, végül 1975-ben az ENSZ felügyelete alatt nyílt meg újra. 1979-től pedig egy újabb egyezmény alapján összeállított nemzetközi erők felügyelik, amelyek – elvben legalábbis – tartják magukat a konstantinápolyi megállapodás szelleméhez, azaz kizárólag az Egyiptommal hadban álló államok járműveinek tilthatják meg az áthaladást.

Illusztráció: A Szuezi-csatorna átadása/Wikipedia

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.