Az új intézmény terveiről szeptemberben fognak részletesen beszámolni a negyedik Keleti Gazdasági Fórumon – írja az IFLScience. A különleges létesítményt 5,9 millió dollárból (mintegy 16 milliárd forintból) akarják létrehozni a szibériai Jakutszkban. A cél az, hogy az intézet gyorsan világszínvonalú paleo-genetikai tudományos központtá váljon.
Az Északkeleti Szövetségi Egyetem munkatársai az elmúlt időkben a dél-koreai SOOAM Biotechnológiai Kutatási Alapítvánnyal közösen folytattak vizsgálatokat. Az új laboratóriumban a nemzetközi csapat kihalt állatok, például a barlangi oroszlánok genetikáját fogja elemezni, igaz, békésebb fajokat, így a a gyapjas mamutot és a gyapjas orrszarvút is vizsgálják majd.
Bár még hosszú évek kutatómunkája vár a szakértőkre, a csapat bízik benne,
Szibériában a fagy ideális környezetet teremt a lágy szövetek konzerválódásának. A pleisztocén és holocén kori kihalt emlősöktől származó lágyszövetminták 80 százaléka ebből a régióból származik. A közelmúltban például egy őskori csikó maradványai kerültek elő a térségben.
Bár Szibéria bővelkedik az értékes leletekben, a kipusztult fajok feltámasztása egyáltalán nem könnyű. A DNS például jelentősen roncsolódik az évezredek során. Éppen ezért a kutatóknak sokszor a kihalt állatok ma is élő rokonainak genetikájára kell hagyatkozniuk.
A történelem során egyébként sikerült már visszahozni egy kipusztult fajt, az 1997-ben kihalt Pyrenean ibexet. 2003-ban szakértők egy csoportja klónozással létrehozott egy gidát, a példány azonban néhány perc után elpusztult. A Pyrenean ibex így egyszerre lett az egyetlen állatfaj, amelyet kihalás után sikerült feltámasztani, és amely kétszer is kipusztult.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Közkincs