Tudomány bbc history

Nem volt gyarmat a magyar gyarmat

BBC History
BBC History

2018. 08. 30. 06:12

Szeretjük így emlegetni, de Ferenc József-föld soha nem volt gyarmat, főleg nem „magyar gyarmat”. Felfedezésében viszont elévülhetetlen érdemeket szerzett egy magyar orvos.
Korábban a témában:

Sokan talán már gyerekként, a világtérképeken méltatlanul összezsúfolt és eltorzított északi sarkvidék tanulmányozásakor felfedezték, hogy a furcsa orosz és skandináv neveken túl egy ismerős elnevezéssel találkozhatnak:

a világ egyik legészakabbi földdarabjait Ferenc József-földnek hívják.

A legtöbben azt is tudják, hogy nem véletlenről van szó, a szigetcsoport földjére a modern időkben valóban a Monarchia felfedezői léptek először, akik természetesen a császárról nevezték el azt.

Dicsőség és haszon

Kevésbé ismertek viszont a kalandos út részletei, amelyek méltán kaphattak volna helyet egy Verne-regény lapjain is. Az 1870-es évektől a gyarmatosításból kimaradt, de nagyhatalmi ambíciókat dédelgető Monarchia is igyekezett részt venni a Föld még megmaradt, feltérképezetlen területeinek kutatásában.

Az északi sarkvidékre vezetett expedíciók nem pusztán az Északi-sark elérésének dicsőségét tűzték maguk elé, hanem gazdasági haszonban is reménykedtek, a fő cél az úgynevezett északnyugati, vagyis a Kanada északi partjai mellett elvezető, illetve az északkeleti – az Északi-tengert a Csendes-óceánnal Oroszország „fölött” összekötő – átjáró megtalálása lett volna.

Egy év a jég börtönében

Utóbbi volt a Bécsi Földrajzi Társaság vezetője, Johann Wilczek gróf által életre hívott – és többek között Zichy Ödön gróf bőkezű adományából finanszírozott –, 1872-ben indult felfedezőút végső célja is.

Az útra épített, sarkvidéki viszonyokra felkészített gőzös, az Admiral Tegetthoff júniusban érte el az Északi-tengert, ott azonban hamar rosszra fordult Karl Weyprecht kapitány és 24 fős legénységének sorsa. Ahelyett, hogy a tervek szerint egy meleg tengeráramlatot meglovagolva a Bering-szoros felé haladt volna, a hajó hamarosan a jég fogságába került. A Tegetthoff hosszú hónapokig tehetetlenül sodródott, ráadásul észak felé.

Az expedíció a jég fogságában – Wikipedia

Közel egy évnyi fagyoskodás után a legénység talán már kezdte feladni a megmenekülés reményét, amikor

145 évvel ezelőtt, 1873. augusztus 30-án földet pillantottak meg a láthatáron.

Ezt a napot tekintjük a Ferenc József-föld felfedezésének, noha az olyan hagyományos aktusok, mint a partra lépés vagy a zászló kitűzése még jó sokáig várattak magukra, a hajó ugyanis csak két hónappal később ért a szigetek közelébe.

A Szovjetunióé lett

A legénység végül minden mindegy alapon úgy döntött, sorsára hagyja a gőzöst, és a mentőcsónakokkal igyekszik biztonságba jutni. Az orosz partok felé evezve felszedte őket egy bálnavadászhajó, végül az indulás után bő két évvel, 1874 szeptemberében értek vissza Bécsbe.

Az, hogy a kalandok során csak egy ember vesztette életét, leginkább talán az expedíció egyetlen magyar tagjának, Kepes Gyula hajóorvosnak köszönhető.

A Monarchia soha nem nyilvánította felségterületének az értéktelennek és szinte elérhetetlennek tartott szigeteket, amelyeket később a Szovjetunió vett birtokba, és ma is Oroszországhoz tartoznak.

Illusztráció: A Tegethoff-fok a Hall-szigeten/Wikipedia

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Boy walks with his beagle dog on the country road
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.