Először is, vágjunk kicsit rendet a fogalmakban. „Parlamentekként” emlegetjük a két választás közti időszakokat, amikor a parlament házai két választás között – nagyjából – azonos összetételben működtek. Minden parlament hagyományosan ősszel kezdődő és végződő, az uralkodó beszédével ünnepélyesen megnyitott ülésszakokra bontható, ezeken belül kerültek sorra a két ház egyes ülései.
Nagy-Britannia történetében a leghosszabb parlament 1935 és 1945 között létezett, mivel egészen a második világháború utolsó hónapjaiig nem írták ki az új választásokat, de ezalatt az idő alatt az egyes ülésszakok a megszokott keretek között zajlottak.
A hosszú parlament nem számít
Elvi értelemben Anglia leghosszabb ülésszaka az 1640 és 1653 közti „hosszú parlament” volt, ám ez némileg vitatható, hiszen annak ellenére, hogy az évek során nem került sor az ülésszak hivatalos lezárására és újranyitására, valójában több különböző fázisa volt az ülésszaknak, az uralkodó pedig a megnyitás után nem is vett részt a munkában, sőt a parlament ugyebár nyíltan szembe is fordult I. Károly királlyal.
Az sem egyértelmű, hogy ideszámítható-e esetleg az 1653-ban Cromwell által feloszlatott parlament még élő tagjainak 1659-es újra összehívása. A magukat a „hosszú parlament” folytatóinak tartó képviselők határoztak a királyság restaurációjáról, majd 1660-ban feloszlatták magukat – így az ülésszakot elvben akár húsz év hosszúságúnak is tarthatnánk.
A Brexit újabb rekordot hozhat
A felső- és alsóházi képviselőknek a 17. és 18. században nem kellett megszakadniuk a munkában, de azóta eléggé megemelkedett a terhelésük. Az alsóház 1893-1894-es ülésszaka során 226 napig ülésezett (ekkor is az ír kérdés volt napirenden), ezzel jócskán túlszárnyalva a korábbi csúcsot, az 1838-as 176 napot.
Többször került sor a 20. század első felében meghosszabbított ülésszakokra például Viktória királynő halálakor vagy az 1902-es oktatásügyi vita idején, ám a második világháború után átlagosan jóval többször üléseztek a képviselők, különösen a választások utáni első évben, amikor az új kormányzatok igyekeztek gyorsan meghozni a legfontosabb intézkedéseiket.
Az alasóház 1945-1946-os ülésszaka 212 napos volt, 1966-1967-ben 246 napig, míg Margaret Thatcher első kormánya idején, 1979-1980-ban 244 napig üléseztek a képviselők. Az eddigi leghosszabb (valódi) ülésszak nemrég volt: 2010 és 2012 között 295 napot üléseztek a képviselők, de ez hamarosan megdőlhet, hiszen a 2017-es választások után bejelentették, hogy az ülésszak 2019-ig tart majd, hogy a parlament megbirkózhasson a Brexit jelentette óriási munkával.
Illusztráció: Wikipedia
