A Magyarországon kóborló barna medve, „Robi” valóságos nemzeti hőssé vált a múlt héten, de megjelenése nem egyszeri eset. Már vasárnap feltűnt egy újabb, jóval termetesebb nőstény Miskolcon és a közeli településeken, ő feltehetőleg a bocsával érkezett. Szakértők szerint több medve is kóricálhat Magyarországon, ami nem baj. Sőt, Európa legnagyobb ragadozójának északi hegyeink ősi lakóhelye.
A különböző híradások azon túl, hogy szenzációként tálalták a macik megjelenését, fogadtatásukat illetően már nem voltak egységesek.
A média közelmúltban megjelent híradásai azt a téves képzetet keltik, hogy a medvék újbóli felbukkanása egy kivételes és aggodalomra okot adó hír
– mondja Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó-programjának vezetője.
Zöld folyosó számukra
Az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön. Állománynövekedésük természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.
A barna medve Magyarországon őshonos, fokozottan védett faj, amelyet az 1800-1900-as években már csak ritkán figyeltek meg hazánkban. Az 1980-as évektől azonban egyre többször észleltek kóborló példányokat az ország területén.
Május és június környékén szaporodnak, ilyenkor a nagyobb távolságok megtétele sem ritka a párkeresés érdekében. A mostani Sajó menti megjelenés egyébként nem újdonság: korábban több híradás is érkezett már Sajópüspökiről, amelyek azt jelzik, hogy a Sajó-völgy fontos zöldfolyosó lehet a faj számára.
Szelfitilalom
Az országon átkóborló, Robinak keresztelt medve a megfigyelések alapján főleg gyümölcsökkel táplálkozott, ami egyébként is jellemző a barna medvére, hiszen táplálékforrásuk akár 60-80 százaléka növényi eredetű lehet
– folytatja a szakember.
A medve múlt szerdai szabadon engedése óta azonban újabb egyedekről készült felvételek tartják lázban az országot. A videókon szereplő medve – egyes romániai társaival ellentétben – nem szokott be a városokba és nem kukázik élelem után kutatva. Ez igaz a többi, hazánk területén előforduló medvére is. A települések környékén történő megjelenések sokkal inkább emberi zavarásra vezethetők vissza.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha medvét látunk, ne próbáljuk gépkocsival vagy traktorral hajszolni egy jó felvétel érdekében, hanem értesítsük az illetékes nemzeti parkot a weboldalukon szereplő telefonszámon.
Nincs okunk a pánikra, ugyanakkor a hajszolással megijeszthetjük a medvét, míg az jó eséllyel magától visszatérne megfelelő élőhelyére. Tegyük lehetővé, hogy ezt zavartalanul megtehesse. Legyen ez az első lépés az együttélés felé
– fogalmaz Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
A természet egészsége
Az együttélés nem lehetetlen, nagyragadozóinkkal meg lehet osztozni a természetes élőhelyeken, ahogy ezt külföldi példák is mutatják. Ez igaz a hiúzra, a szürke farkasra és a barna medvére is – ezt már Domokos Csaba, a Milvus Csoport medvevédelmi és kutatási programvezetője.
Visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Az egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt állatoknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában:
Zsákmányolásukkal segíthetik a növényzet megújulását, így az erdő végső soron egy változatosabb élőhellyé alakulhat át. A nagyragadozók jelenléte ezáltal hozzájárul az élővilág egészségéhez. Elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni a medvével és a többi nagyragadozóval. Ez mindannyiunk közös érdeke – zárul a WWF Magyarország közleménye.
(Kiemelt kép: FRISO GENTSCH / DPA)
“
