Tudomány

Viktor hagyta el utolsóként Magyarországot

Ma 27 éve hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona Viktor Silov altábornagy személyében. Hazánk 47 évig tartó megszállás alól szabadult.

Hitler csapatai 1944. március 19-én megszállták a békekötésen hezitáló Magyarországot, hazánk lakossága számára a XX. század legkaotikusabb és legvéresebb hónapjai kezdődtek. A szovjet Vörös Hadsereg katonái még ezen év augusztusában betörtek Magyarországra, véres harcok árán verekedték magukat nyugat felé.

Szeptember 23-án átlépték a trianoni határt, karácsonyra bekerítették Budapestet, Nemesmedves 1945. április 4-ei elfoglalásával pedig a szovjet hadi jelentések szerint befejeződött az ország megszállása.

A valóságban azonban a németek csak 11-én kezdték kiüríteni az utolsó magyar falvakat, az összefüggő arcvonal pedig 12-én a Pinkamindszenthez tartozó Kapuy- és Dénes-majornál hagyta el Magyarország területét – de ez most részletkérdés. A felszabadítás vagy megszállás dilemmájába sem megyünk most bele mélyebben, maradjunk az 1944-45-ös kettős megszállás fogalmánál.

Éljen hazánk felszabadulása!
Vagy 1945. április 4. inkább a megszállás napja?

Kádár kérte, maradjanak

Hamar kiderült, a szovjeteknek eszük ágában nincs hazamenni még azután sem, hogy a sztálini államberendezkedést ránk kényszerítették. A világ az 1947-es párizsi békeszerződéssel többé kevésbé szentesítette a megszállást:elrendelte ugyan a Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozó egységeinek kivonását, de lehetővé tette akkora haderő jelenlétét, amit az Ausztriában állomásozó szovjet csapataikkal való kapcsolattartás indokolt.

Egészen addig, míg nyugati szomszédunk 1955-ben visszanyerte függetlenségét, és kinyilvánította semlegességét. Hruscsov nem sokat törődött vele, hogy magyarországi tartózkodása ezzel okafogyottá vált, hiszen a szocialista tábor legfőbb „kohéziós ereje” a szovjet haderő volt. Megszületett a Varsói Szerződés, és az 1956-os forradalom után Kádár János határozott kérése volt a csapatkivonás határozatlan időre való elhalasztása.

Változás a ’80-as évek végéig nem történt, a szovjet katonai jelenlét lassan „megszokottá” vált. Országszerte terjedt a keserű vicc:

-Miért Magyarország a világ legnagyobb országa?

-???

-Mert a szovjetek bejöttek ’45-ben és azóta nem találnak ki innen.

Viktor Silov volt az utolsó

Gorbacsov reformjai és a szocialista tömb országaiban meginduló erjedés ebben a tekintetben is meghozta az eredményt. A szovjet pártfőtitkár 1988 decemberében, az ENSZ közgyűlésén ígérte meg, hogy három éven belül 50 ezer katonát, 5000 harckocsit és 6 harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából.

A Magyarországon állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka pedig a következő év első napján meghirdette 10 ezer főnyi katonaság hazaszállítását, ami a hazánkban állomásozó létszám egyötöde volt. De az eseményeket se megállítani, se lelassítani nem lehetett. Leomlott a vasfüggöny, Budapesten 1989. október 23-án kikiáltották a köztársaságot, az év karácsonyán George Bush és Mihail Gorbacsov már a békés demokratikus átmenet kérdéseiről tárgyalt.

A magyar kormány 1990 januárjában szólította fel csapatai kivonására a Szovjetuniót, egy hónappal később Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások. Ezek eredményeként 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Edouard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta az egyezményt, amely szerint június 30-át szabta meg a kivonulás végső határidejének.

A Veszprém megyei Hajmáskérről két nappal a szerződés megkötése után indultak el az első, felszereléseket, berendezéseket, fegyvereket és katonákat szállító szerelvények. Minden a tervek szerint zajlott, sőt gyorsabban: utolsó szovjet katonaként Viktor Silov altábornagy, a Déli hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek parancsnoka 1991. június 19-én Csapnál átlépte a határt.

Negyvenhét év után ez volt az első nap, hogy Magyarország területén nem tartózkodott idegen, megszálló katona.

Kiemelt képünkön: Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának autója átlépi a határt a záhonycsapi átkelőhelyen. Az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét 1991. június 19-én, 15 óra 1 perckor a magyar-szovjet határnál, a záhonyi átkelőhelyen. Fotó: Kleb Attila / MTI

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik