Tudomány
Záhony, 1991. június 19.
Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának autója átlépi a határt a záhonycsapi átkelőhelyen. Az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét 1991. június 19-én, 15 óra 1 perckor a magyar-szovjet határnál, a záhonyi átkelőhelyen.
MTI Fotó: Kleb Attila

Viktor hagyta el utolsóként Magyarországot

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 06. 19. 18:00

Ma 27 éve hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona Viktor Silov altábornagy személyében. Hazánk 47 évig tartó megszállás alól szabadult.
Korábban a témában:

Hitler csapatai 1944. március 19-én megszállták a békekötésen hezitáló Magyarországot, hazánk lakossága számára a XX. század legkaotikusabb és legvéresebb hónapjai kezdődtek. A szovjet Vörös Hadsereg katonái még ezen év augusztusában betörtek Magyarországra, véres harcok árán verekedték magukat nyugat felé.

Szeptember 23-án átlépték a trianoni határt, karácsonyra bekerítették Budapestet, Nemesmedves 1945. április 4-ei elfoglalásával pedig a szovjet hadi jelentések szerint befejeződött az ország megszállása.

A valóságban azonban a németek csak 11-én kezdték kiüríteni az utolsó magyar falvakat, az összefüggő arcvonal pedig 12-én a Pinkamindszenthez tartozó Kapuy- és Dénes-majornál hagyta el Magyarország területét – de ez most részletkérdés. A felszabadítás vagy megszállás dilemmájába sem megyünk most bele mélyebben, maradjunk az 1944-45-ös kettős megszállás fogalmánál.

Éljen hazánk felszabadulása!
Vagy 1945. április 4. inkább a megszállás napja?

Kádár kérte, maradjanak

Hamar kiderült, a szovjeteknek eszük ágában nincs hazamenni még azután sem, hogy a sztálini államberendezkedést ránk kényszerítették. A világ az 1947-es párizsi békeszerződéssel többé kevésbé szentesítette a megszállást:elrendelte ugyan a Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozó egységeinek kivonását, de lehetővé tette akkora haderő jelenlétét, amit az Ausztriában állomásozó szovjet csapataikkal való kapcsolattartás indokolt.

Egészen addig, míg nyugati szomszédunk 1955-ben visszanyerte függetlenségét, és kinyilvánította semlegességét. Hruscsov nem sokat törődött vele, hogy magyarországi tartózkodása ezzel okafogyottá vált, hiszen a szocialista tábor legfőbb „kohéziós ereje” a szovjet haderő volt. Megszületett a Varsói Szerződés, és az 1956-os forradalom után Kádár János határozott kérése volt a csapatkivonás határozatlan időre való elhalasztása.

Változás a ’80-as évek végéig nem történt, a szovjet katonai jelenlét lassan „megszokottá” vált. Országszerte terjedt a keserű vicc:

-Miért Magyarország a világ legnagyobb országa?

-???

-Mert a szovjetek bejöttek ’45-ben és azóta nem találnak ki innen.

Viktor Silov volt az utolsó

Gorbacsov reformjai és a szocialista tömb országaiban meginduló erjedés ebben a tekintetben is meghozta az eredményt. A szovjet pártfőtitkár 1988 decemberében, az ENSZ közgyűlésén ígérte meg, hogy három éven belül 50 ezer katonát, 5000 harckocsit és 6 harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából.

A Magyarországon állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka pedig a következő év első napján meghirdette 10 ezer főnyi katonaság hazaszállítását, ami a hazánkban állomásozó létszám egyötöde volt. De az eseményeket se megállítani, se lelassítani nem lehetett. Leomlott a vasfüggöny, Budapesten 1989. október 23-án kikiáltották a köztársaságot, az év karácsonyán George Bush és Mihail Gorbacsov már a békés demokratikus átmenet kérdéseiről tárgyalt.

A magyar kormány 1990 januárjában szólította fel csapatai kivonására a Szovjetuniót, egy hónappal később Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások. Ezek eredményeként 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Edouard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta az egyezményt, amely szerint június 30-át szabta meg a kivonulás végső határidejének.

A Veszprém megyei Hajmáskérről két nappal a szerződés megkötése után indultak el az első, felszereléseket, berendezéseket, fegyvereket és katonákat szállító szerelvények. Minden a tervek szerint zajlott, sőt gyorsabban: utolsó szovjet katonaként Viktor Silov altábornagy, a Déli hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek parancsnoka 1991. június 19-én Csapnál átlépte a határt.

Negyvenhét év után ez volt az első nap, hogy Magyarország területén nem tartózkodott idegen, megszálló katona.

Kiemelt képünkön: Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának autója átlépi a határt a záhonycsapi átkelőhelyen. Az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét 1991. június 19-én, 15 óra 1 perckor a magyar-szovjet határnál, a záhonyi átkelőhelyen. Fotó: Kleb Attila / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Magyarországról szertegurulnak az uniós támogatások Delaware-től Tallinig

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.