Tudomány
Soaking in the gorgeous view of all that Pinatubo and her crater lake have to offer in Luzon, Philippines.

700 ezer éves kőeszközökre bukkantak a Fülöp-szigeteken

24.hu
24.hu

2018. 05. 03. 14:26

Kutatók egy csoportja ősi kőeszközökre bukkant a Fülöp-szigetekhez tartozó Luzonon. A felfedezés azt jelenti, hogy a Hominini nemzetség tagjai a véltnél jóval korábban jelentek meg Délkelet-Ázsiában.
Korábban a témában:

A több mint 700 ezer éves kőeszközök mellett a régészek egy szinte teljes orrszarvúcsontvázat is azonosítottak – írja a ScienceAlert. A maradványokon talált nyomok azt sugallják, hogy az állatot az ősi homininák fogyasztották el.

Az eddigi legkorábbi Luzonon talált homininalelet, egy apró lábcsont, csupán 67 ezer éves.

A közelmúltban felfedezett 57 darab kőobjektum közül 49 éles hegyű pattintott kőeszköz, hat úgynevezett magkő, kettőt pedig kalapácsként használhattak. A környéken emellett további állati csontokat, így egy stegodon, egy szarvas, egy édesvízi teknős és egy gyík maradványait is megtalálták.

A legérdekesebb azonban a rinocéroszlelet volt, melynek csontján több sérülést is kimutattak. Úgy tűnik, hogy az ősi emberfélék kőeszközökkel fejtették le a húst az állat csontjairól.

Úszva érkezhettek északról

Az eszközöket nem emberek, hanem ősi rokonaik, az előemberek készítették. A felfedezés ennek ellenére fontos, hiszen jelentősen árnyalja a csoport elterjedéséről kialakított tudományos képet.

Gerrit van den Bergh, a Wollongongi Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint a homininák több hullámban érkezhettek meg a térségbe. A szakértő azt feltételezi, hogy az élőlények észak felől, a mai Kína és Tajvan irányából vándoroltak ide.

Végül ez a vándorlás vezethetett a Flores szigetén 2003-ban azonosított floresi ember (azaz a „hobbit”) kialakulásához. 2014-ben már azonosítottak a mostanihoz hasonló korú maradványokat a régióban – ezek a leletek a hobbitok őseitől származhatnak.

A homininák képesek voltak különböző eszközöket készíteni (kép: Thinkstock)

Korábban a szakértők úgy gondolták, hogy mivel a homininák nem rendelkeztek csónakokkal, nem érhették el a szárazföldtől távolabb fekvő szigeteket. A térségben azonosított állati kövületek azonban azt mutatják, hogy az élőlények a távoli múltban rendszerint északi irányból, Ázsia felől érkeztek.

Ha az állatok véletlenszerűen, a tengerbe belépve, az áramlatokat déli irányba követve érték el ezeket a szigeteket, arra számíthatnánk, hogy minél délebbre megyünk, annál kevesebb fajt találunk – és éppen ez a helyzet

– nyilatkozta van den Bergh. Ha az állatoknak nem volt szükségük járművekre a közlekedéshez, úgy feltételezhetően a hominináknak sem.

Az, hogy a Luzonon azonosított kőeszközöket pontosan kik is készítették, egyelőre nem tudni. A régészek ugyanakkor folytatni fogják az ásatásokat, abban bízva, hogy idővel kövületeket is felfedezhetnek a környéken.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.