A több mint 700 ezer éves kőeszközök mellett a régészek egy szinte teljes orrszarvúcsontvázat is azonosítottak – írja a ScienceAlert. A maradványokon talált nyomok azt sugallják, hogy az állatot az ősi homininák fogyasztották el.
A közelmúltban felfedezett 57 darab kőobjektum közül 49 éles hegyű pattintott kőeszköz, hat úgynevezett magkő, kettőt pedig kalapácsként használhattak. A környéken emellett további állati csontokat, így egy stegodon, egy szarvas, egy édesvízi teknős és egy gyík maradványait is megtalálták.
A legérdekesebb azonban a rinocéroszlelet volt, melynek csontján több sérülést is kimutattak. Úgy tűnik, hogy az ősi emberfélék kőeszközökkel fejtették le a húst az állat csontjairól.
Úszva érkezhettek északról
Az eszközöket nem emberek, hanem ősi rokonaik, az előemberek készítették. A felfedezés ennek ellenére fontos, hiszen jelentősen árnyalja a csoport elterjedéséről kialakított tudományos képet.
Gerrit van den Bergh, a Wollongongi Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint a homininák több hullámban érkezhettek meg a térségbe. A szakértő azt feltételezi, hogy az élőlények észak felől, a mai Kína és Tajvan irányából vándoroltak ide.
Végül ez a vándorlás vezethetett a Flores szigetén 2003-ban azonosított floresi ember (azaz a „hobbit”) kialakulásához. 2014-ben már azonosítottak a mostanihoz hasonló korú maradványokat a régióban – ezek a leletek a hobbitok őseitől származhatnak.
Korábban a szakértők úgy gondolták, hogy mivel a homininák nem rendelkeztek csónakokkal, nem érhették el a szárazföldtől távolabb fekvő szigeteket. A térségben azonosított állati kövületek azonban azt mutatják, hogy az élőlények a távoli múltban rendszerint északi irányból, Ázsia felől érkeztek.
Ha az állatok véletlenszerűen, a tengerbe belépve, az áramlatokat déli irányba követve érték el ezeket a szigeteket, arra számíthatnánk, hogy minél délebbre megyünk, annál kevesebb fajt találunk – és éppen ez a helyzet
– nyilatkozta van den Bergh. Ha az állatoknak nem volt szükségük járművekre a közlekedéshez, úgy feltételezhetően a hominináknak sem.
Az, hogy a Luzonon azonosított kőeszközöket pontosan kik is készítették, egyelőre nem tudni. A régészek ugyanakkor folytatni fogják az ásatásokat, abban bízva, hogy idővel kövületeket is felfedezhetnek a környéken.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
