Tudomány

Vérünket szívják és szexelnek rajtunk a kullancsok

Tökéletesen megalkotott élőlények, számos betegséggel fertőzhetik meg az embert, irtásukra jelenleg nincs mód – egyetlen megoldás a megelőzés, ebben is segítünk.

A tavaszi, sőt sokszor nyarat idéző kellemes idővel beköszöntött a kullancsszezon is Magyarországon. Vagy mondhatjuk úgy is, a kullancspara, mostantól egyre több helyről és mind többször hallhatunk a veszélyekről és védekezés módjairól. Az enyhébb időjárásnak köszönhetően tényleg gyakrabban találkozhatunk velük, de nem árt tudni, hogy a kis vérszívók télen is aktívak.

Célpont vagyunk minden kullancsnak

Bírják az enyhébb mínuszokat, csak több napig tartó, komoly fagy pusztítja el azokat, akik nem találnak időben fagymentes zugot. Enyhébb téli napokon még vígan párosodnak is. Hazánkban megtalálható az összes Európában honos mintegy 20 kullancsfaj, fejlődési stádium- és faj kérdése, hogy melyik vérszívó milyen gazdaállatot részesít előnyben.

A kullancsok egymást követő fejlődési stádiumukban egyre nagyobb gazdaállatot keresnek. Vannak, amelyek madarakra »szakosodtak«, mások emlősökre, de a rossz hír: az ember minden jelen lévő egyedei számára célpont, és potenciálisan bármelyik hordozhat minket is megbetegítő kórokozókat

– mondja a 24.hu-nak Dr. Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.

Gyakorlatban azonban leginkább, sőt az esetek 90 százalékában az embert az úgynevezett közönséges kullancs támadja azon egyszerű oknál fogva, hogy hazánkban ez a leggyakoribb, illetve élőhelye az általunk is kedvelt erdős területek.

Komoly betegségek

Ha kullancsfertőzés, mindenkinek a Lyme-kór (borreliosis), vagy a kullancs-encephalitis ugrik be, kutyák esetén pedig még a babesiosis. Nem véletlenül, hiszen ezek a legveszélyesebb és leggyakoribb kullancs által terjesztett betegségek, védőoltás pedig csak a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásra van.

Fotó: Thinkstock

Márpedig az élősködők ennél jóval többre „képesek”:

körülbelül 50 féle betegséget terjesztenek világszerte, köztük számos vírust, baktériumot, protozoont (állati egysejtűt), gombát, de akár fonálférget is.

Ritka, de annál súlyosabb például a nyúlpestis (tularemia), ami magas lázzal, nagyon fájdalmas, hatalmasra duzzadt gennyes nyirokcsomókkal jár.

Csak a tél pusztíthatná őket

Az utóbbi években a csapból is az folyik, mennyire elszaporodtak Magyarországon a kullancsok, és ez sajnos tényleg így is van. Egyedszámuk folyamatosan nő, és már közvetlen közelünkben, a városi parkokban is nagy számban vannak jelen. Az egyik legfontosabb szabályozó ezen a fronton az időjárás, pontosabban a fagy – lenne.

A kullancsok soraiban csak hosszan tartó, komolyabb mínuszok vágnak rendet, ezek pedig a klímaváltozással egyre ritkábban köszöntenek be. A populációk így évről-évre minimális veszteséggel telelnek át, egyre többen gondoskodnak az új generációk létrehozásáról.

A megoldás a »szúnyoggyérítéshez« hasonló, szervezett irtásuk lenne, ám az ehhez használt kemikáliák válogatás nélkül ölnek, használatuk hatalmas ökológiai kárral fenyeget. Ezért a vegyszeres kezelés az EU területén tilos, engedélyezett, kullancs ellen nevesített irtószer nincs forgalomban

– emeli ki Kurucz Kornélia.

A településekre mi magunk hurcoltuk be őket kutyáink segítségével kirándulásból hazajövet. Jól érzik magukat a városi parkokban is, nincs mit tenni. Jó hír viszont, hogy bár egyre több a fertőzött kullancs, a megbetegségek száma mégis csökkent hazánkban, köszönhetően az oltásoknak és hogy mi is egyre inkább odafigyelünk a védekezésre, megelőzésre.

Köpik és öklendezik a kórokozókat

Előtte viszont megéri néhány szót szentelni magukra a kullancsokra, mert bármennyire is irtózunk tőlük, a természet egészen egyedülálló teremtményei.

A gazdaállatra jutva fúrószerű szájszervükkel komótosan átvágják a bőrt, miközben apró kis horgokkal betonbiztosan rögzítik magukat a sebben. Nem túlzás a jelző, egyes fajok emellett cementszerű anyaggal ragasztják magukat a bőrhöz.

A kullancsok nyálmirigye egész kis laboratórium: véralvadásgátló, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, érzéstelenítő és az immunválaszt semlegesítő anyagokat választ ki, majd juttat csípéskor a bőrbe.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Itt a fertőzés lehetőségének első vonala, hiszen a kullancs nyálában már sokféle kórokozó megtalálható – Szibériában és Észak-Amerikában élnek olyan fajok, amelyek épp ezen okból már a csípést követő 15 percen belül fertőzést adhatnak át.

A második vonal még mélyebbről jön. Akár napokat is eltöltenek táplálkozással, igyekeznek minél több vért magukhoz venni, ezért időről-időre megszabadulnak a tápcsatornájukban felgyülemlő víztől, természetesen a gazdaállat irányába.

Laikusként mondhatjuk úgy: a felesleget visszahányják, ezzel jutnak belénk a kullancsok testében rejtőző kórokozók is. Ökölszabályként erre szokták mondani, hogy a bőrbe fúródott kullancsot gyötrés nélkül (egy határozott mozdulattal) minél előbb, de lehetőleg 24 órán belül el kell távolítani, hogy minimálisra csökkentsük az esetleges fertőzés esélyét.

Rajtunk párosodnak

A táplálkozás nem minden, ezek az ízeltlábúak áldozatukon engedelmeskednek a természet legfőbb parancsának, a szaporodásnak is. Míg a nőstény stratégiája, hogy minél hamarabb és minél tovább táplálkozzon, addig a hím akár hetekig képes a gazda állaton mászkálni nőstények után keresgélve, egy hím akár több nősténnyel is képes párosodni, mielőtt elpusztulna. Ha a nőstény jóllakott lepottyan a földre, és néhány hét múlva egy alkalmas fűcsomóra rakja több ezernyi petéjét. „Szerencsére” csak egyszer, utána az anya is elpusztul.

Fajtól függően a kullancsok 1-6 évig élnek, folyamatosan fejlődnek, ennek során legalább három különböző gazdaállatra van szükségük. Mind a peték, mind a különböző fejlődési stádiumban lévő alakok rendkívül ellenállók, jól tűrik a hőmérsékletkülönbséget, a szárazságot, hónapokig, akár évekig is elvannak egy „étkezéssel”.

A petékből lárvák bújnak elő, és szétrajzanak a »fészekből« táplálékot keresve. Ilyenkor fordulhat elő, hogy 2-3 négyzetméteren több száz vagy ezer kullancsot találunk, elég ijesztő, ha gyanútlanul egy ilyen fészekbe ülünk le pihenni

– jegyzi meg a kutató.

Ha a lárva megszívta magát vérrel, lepottyan a gazdaállatról, elbújik, és ismét teljes átalakuláson megy keresztül: nimfaként bújik elő. Megint eszik, elbújik, mígnem harmadik lépésként „megszületik” végre az ivarérett, kifejlett ízeltlábú. Ő is gazdaállatot keres, párosodik, és a folyamat kezdődik elölről. Jegyezzük meg azért, a különböző formákból a laikus legfeljebb annyit érzékel, hogy kicsi kullancs, nagyobb kullancs, még nagyobb kullancs…

Fotó: Thinkstock

Mindig a legújabb riasztószert

Magyarországon minden második kullancs fertőzött, ezek 98 százaléka a Lyme-kór valamely baktériumát hordozza, a másik két százalék a maradék körülbelül 11 más, kullancs által terjesztett betegség kórokozóját. A védekezés legjobb módja pedig a megelőzés.

Az első és legfontosabb, hogy az ember ne félje a természetet, hanem ismerje meg a veszélyt és preventív tudással lépjen ki

– fogalmaz a 24.hu-nak dr. Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke.

Kullancsok ellen nincs olyan természetes hatóanyag, növényi illóolaj, mint például szúnyogok esetén a citromfű. A szakember azt javasolja, mindig a legújabb, innovatív riasztóanyagot tartalmazó készítményeket kenjük vagy fújjuk magunkra és házi kedvenceinkre. Embereknél ez a hatóanyag – márka említése nélkül – a pikaridin.

Ez nem valami rosszul értelmezett sznobizmus, hanem egyszerűen azért szükséges, mert a kullancsok egy idő után megszokják a riasztók szagát és nem törődnek vele.

Gyakori ellenőrzés, kiemelt területek

Mindig használjunk riasztószert, ha kirándulni megyünk, a kertben dolgozunk, vagy csak kutyát sétáltatunk, és egy-másfél óránként tartsunk kullancsvizitet a testünkön. Utóbbit megkönnyíti a szellős, bő ruha annál is inkább, mert kullancs ellen nem lehet „beöltözni”. Szabadon hagyott, a Nap által sütött bőrfelületet elkerüli, de nincs az a sűrű szövésű zokni, amin át ne verekedné magát.

A nedves, sötét, felületeket kedveli, ezért a hajlatok átvizsgálása nagyon fontos, illetve a hajas fejbőr, a szőrrel borított területek. A hosszú hajat hajtsuk a kalap, kendő alá, és gondosan nézzük át a fülek mögötti részt is. Kutyasétáltatás után mindig fésüljük ki az állat szőrét – minél hosszabb, annál alaposabban –, mert kullancsot vihet rajta a lakásba, kertbe.

Fotó: Thinkstock

Ne zsírozza, ne nyomja össze

Az eltávolítás egyetlen biztonságos módja a patikákban, drogériákban kapható kullancseltávolító kanál használata. Úgy működik, mint a rajzszegkihúzó, anélkül távolíthatjuk el, hogy a kórokozókat bejuttatná

– emeli ki a szakember.

Ha ugyanis bezsírozzuk, öklendezni kezd, ha pedig körömmel, csipesszel próbálkozunk, az erős fizikai hatással magunk injektáljuk testünkbe az állat beltartalmát. A kiemelt kullancsot tegyük el, hogy szükség esetén megmutathassuk orvosnak, állatorvosnak, sőt. Gyógyszertárakban kaphatók kullancstesztek, amelyekkel gyorsan és egyszerűen megtudhatjuk, adott vérszívó hordozza-e a Lyme-kór valamely okozóját.

Olyan tesztet válaszunk amely a kullancsot vizsgálja, mert az azonnali biztos választ ad, hogy a kullancs fertőzhette-e az áldozatát vagy sem.

Szükség esetén hatalmas segítség ez később az orvosnak is, ugyanis a betegség számtalan tünettel jelentkezhet, a kórkép felállítása rendkívül nehéz. Általánosságban is ha kirándulás, kerti munka után megbetegszünk, mindenképp közöljük a doktorral: olyan helyen voltunk, ahol kullancsokkal találkozhattunk.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik