Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe: míg karácsony a megtestesülés, addig húsvét a megváltás misztériumát ünnepli. Ha az egész ünnepkört tekintjük, meglehetősen hosszú, hiszen hamvazószerdával indul és pünkösd vasárnappal ér véget. Első része a húsvétot előkészítő bűnbánati időszak 40 napig tart, ez a nagyböjt ideje.
Szent háromnap
A második az úgynevezett húsvéti idő, a húsvéti misztérium 50 napos kiteljesedése. Egyetlen nagy ünnep, a Föltámadottal való találkozás és a Szentlélek kiáradásának megtapasztalása – bővebben ide kattintva olvashat erről.
Ami viszont minket most jobban érdekel, az a húsvéti idő kezdetének számító szent három nap, valójában a liturgikus év csúcspontja, maga a húsvéti ünneplés. Ne a mai értelemben vett, 0 órától 24 óráig tartó periódusra gondoljunk, hanem késő estétől estéig számolt napokra:
- Nagycsütörtök estétől Nagypéntek délutánig az Úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének kezdete;
- Nagypéntek estétől Nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála;
- Nagyszombat estéjétől Húsvétvasárnap estig Urunk föltámadása.
Tedd meg mielőbb!
Jézus virágvasárnap, a halálát megelőző vasárnapon érkezett Jeruzsálembe. Tudta, mi vár rá, ezért miután a kereskedőket és pénzváltókat kiűzte a templomból, maradék idejében gyanútlan tanítványait készítette fel közelgő végzetére.
Nagycsütörtök estéjén tanítványai körében fogyasztotta el a széder-est vacsorát, ami számára az utolsó volt. Júdás ekkor már elárulta őt 30 ezüstpénzért, ami elég komoly summa, egy rabszolga ára volt akkoriban. Egyszer csak Jézus felállt az asztaltól, megmosta és megtörölte tanítványa lábait, majd kijelentette, valaki közülük el fogja őt árulni. A férfiak értetlenül néztek egymásra, egyikük megkérdezte, kire gondolt?
Vacsora után a Mester közölte, hogy kis ideig még tanítványaival marad, majd elmegy oda, ahova ők nem követhetik. Simon Péter erre fogadkozva, hogy életét is adná érte azt kérdezte, miért nem követheti? Jézus leintette: „Életedet adod értem? Bizony, bizony, mondom neked: Mire megszólal a kakas, háromszor megtagadsz”.
30 ezüst és a gyilkos csók
Ezt követően Jézus megígérte a Szentlélek eljövetelét, magát az igazi szőlőtőkéhez hasonlította, míg az Atyát szőlőművesnek nevezte. Beszélt a világ gyűlöletéről, a Vigasztaló eljövetelétől, a viszontlátás reményéről. Elmondta a főpapi imát, imát mondott az apostolokért, a hívőkért, majd a tanítványokkal együtt kiment a Gecsemáné-kertbe.
Gyakran látogattak ide, Júdás is tudta ezt, itt várakozott egy kardokkal és dorongokkal felfegyverkezett csapattal. Máté evangéliumában olvassuk:
Az áruló jelben egyezett meg velük. »Akit megcsókolok – mondta –, ő az, fogjátok el!« Azzal mindjárt Jézushoz lépett. »Üdvözöllek, Mester! « – mondta, és megcsókolta. Jézus megkérdezte: » Barátom, miért jöttél? « Erre körülfogták Jézust, kezet emeltek rá, és foglyul ejtették. Jézus kísérői közül az egyik kardjához kapott, kirántotta, a főpap szolgájára sújtott és levágta a fülét. Jézus rászólt: »Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Aki kardot ragad, az kard által vész el«. Vagy azt hiszed, hogy nem kérhetem Atyámat, s nem küldene tizenkét légió angyalnál is többet? De akkor hogy teljesedne be az Írás, amely szerint ennek így kell történnie?
És a kakas megszólalt
Jézust a főpap, Kaifás elé hurcolták, tanítványai elmenekültek, de Péter távolról követte mert kíváncsi volt, mi fog történni. Elvegyült a főpap szolgálói között, de felismerték. Próbált kiosonni a kapun, de már körbeállták, úgy kiáltoztak, ő is Jézus tanítványa. Péter tagadott, harmadszorra már esküdözött: „Nem ismerem azt az embert!” Ebben a pillanatban megszólalt a kakas, felvirradt Nagypéntek napja.
Odabent Jézust vallatták, de ő meg sem szólalt, nem felelt a vádakra. Márk evangéliuma:
A főpap újra kérdezte, és ezt mondta: »Te vagy a Messiás, az áldott (Isten) Fia? « Jézus így válaszolt: »Én vagyok. És látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a hatalom jobbján, és eljön az ég felhőin«. A főpap erre megszaggatta ruháját s felkiáltott: »Mi szükségünk van még tanúkra? Hallottátok, hogy káromkodott. Mi a véleményetek? « Mind méltónak ítélték a halálra. Ekkor némelyek kezdték leköpdösni, aztán arcát letakarva ököllel verték, s közben kérdezgették: »Találd el, ki az!« Még az őrség tagjai is arcul verték.
Közben Júdás is „észhez tért”, visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak, beszórta a Templomba, majd felakasztotta magát.
Békesség nektek!
Az istenkáromlás főbenjáró bűn volt, Jézus büntetése a rabszolgákra árulásért, lázadásért, gyilkosságért kirótt kereszthalál lett, amit a római helytartó, Pontius Pilatus helybenhagyott. Dél volt, mikor megfeszítették, haláltusája három óráig tartott. Amikor katonák érkeztek, hogy mihamarabbi halála érdekében eltörjék a lábát, Jézus már nem élt. Itt írtunk erről részletesen Dr. Nagypál Szabolcs teológus segítségével:
CIKKAJÁNLÓ – NAGYPÉNTEK
Egy József nevű tehetős ember elkérte Pilátustól Jézus testét. Levette a keresztről, tiszta gyolcsba tekerte, és egy sziklába vájt új sírboltba helyezte. A sírkamra bejáratáshoz egy óriási követ görgetett és elment. „Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak, leültek a sírral szemben.”
A sietség oka a szombati napra vonatkozó tiltások voltak, ezen a napon Jézus a sírban nyugodott, miközben alászállt a holtak országába –itt írtunk róla részletesen.
Mária Magdolna húsvétvasárnap kora reggel, még napkelte előtt kiment a sírhoz, de amikor meglátta, hogy az üreget elzáró követ elmozdították, izgatottan szaladt Péterhez. Egy másik tanítvánnyal hárman tértek vissza: a bejárat nyitva, a sírbolt üres, csak a gyolcs és a Jézus fejét letakaró kendő volt benne szépen összehajtva. A tanítványok megértették, hogy Jézus feltámadott. Amikor este összegyűltek, bizony nem volt jó a hangulat a Mester kivégzése miatt, félelmükben az ajtót is magukra zárták. Egyszer csak megjelent Jézus, köszöntötte őket:
Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.
Tojás és vigasság
Húsvétvasárnaphoz tartozott az ételszentelés: a hívek a délelőtti misére kosárban vitték a sonkát, kenyeret, kalácsot, tojást, bárányt és bort, amit a pap megszentelt. A tojás az újjászületés jelképe a magyar hagyományban kiemelt szerepet kapott. A család tagjai együtt fogyasztották el a főtt tojást azért, hogy ha valaki közülük az életben eltévedne, jusson eszébe a közösen elköltött tojás, és mindig visszataláljon övéihez. Számtalan hiedelem fűződik húsvét vasárnapján szentelt ételekhez, ezek maradékait is mágikus tárgyként használták.
Húsvét hétfőn viszont országszerte a vigasságé volt a főszerep, egészen pontosan a katartikus, termékenységvarázsló jellegű locsolkodásé. Eredetének egyházi magyarázata egyrészt a keresztelésre utal illetve arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni.
A mai, kölnis és rövid versikés locsolkodás városi szokás, elég újkeletű. Az ősi gyökerekre a húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal.
Kiemelt kép: Wikipedia
