Élet-Stílus

Jézus pokolra szállt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 04. 15. 15:00

Korábban a témában:

Amennyire mozgalmas, eseménydús volt nagycsütörtök és nagypéntek napja, annyira üres nagyszombaté. Hogy is ne lett volna az, amikor Jézus Krisztus holtan feküdt a sziklába vájt sírban. Legalábbis látszólag, ugyanis az üdvtörténet szerint kereszthalála és föltámadása közötti időben történt Jézus pokolraszállása.

Megtörte a halál és az alvilág hatalmát

A vallástörténetben találunk elbeszéléseket hősökről, akik kimagasló érdemeikért az istenektől kapták jutalmul, hogy élő emberként úgy lehessenek jelen az alvilágban, miközben semmi bajuk nem esik. Ezzel szemben Jézus pokolraszállása a katolikus tanítás szerint Jézus istenségéből következik: azt fejezi ki, hogy neki mindenkor hatalma volt és van a halál és alvilág fölött.

A pokol itt nem a kárhozottak bűnhődésének helyét jelöli, hanem a holtak országát, ahol az összes halott tartózkodik. Létük egyedüli alapja az ószövetségi kinyilatkoztatás szerint az, hogy Isten ismeri és számon tartja őket. Az Újszövetségben Jézus föltámadásánál adva volt a tétel, hogy a megváltás javára vált azoknak is, akik már előbb éltek és meghaltak.

Föltámadásával és a holtak országából való kiszabadulásával Krisztus megtörte a halál és az alvilág (a holtak országa) hatalmát. Ezért mondja a Jelenések könyve:

És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai.

A Hitvallás a hagyományos értelmezés szerint azt mondja, hogy Jézus az alvilágnak abba a részébe szállt le, melyben az ószövetségi igazak megváltásukra vártak. Az egyhatyák Jézus pokolraszállását részben megváltástani, részben krisztológiai szempontból dolgozták föl. Megkülönböztették a Krisztus előtt meghalt igazakat és kárhozottakat. Krisztus az igazaknak viszi meg az örömhírt, tehát igehirdetéssel üdvözíti őket, s olyan elképzelés is van, hogy részesíti őket a keresztségben.

A halál átélése

Más magyarázat szerint amíg Krisztus teste a sírban nyugodott, maga a Logosz, a Fiú ment el a megholtakhoz – egyes atyák szerint teljes megváltói alakjában ment le hozzájuk -, s így rájuk is kiterjesztette a megváltást.

A teljes teológiai értelmezés szerint Krisztus „alászállása” nem más, mint maga a halál átélése. Az Egyház a hitével tanúsítja, hogy Krisztus valóban meghalt, mégpedig a mi halálunkkal. Magára vette az egész emberi sorsot, s a halál vállalása a teljes engedelmesség kifejezése volt. Egészen vállalta az Atyától kapott küldetést, hogy emberi életével megdicsőítse őt, ugyanakkor kifejezte azt is, hogy velünk van a halálban, és bennünket is ki tud vezetni a halál átkából.

Tűz- és vízszentelés

Nagyszombatot Jézus tanítványai a törvény előírása szerint nyugalomban töltötték. Az Egyház az eseményekre emlékezve böjtben és gyászban tölti a napot, nagypéntekhez hasonlóan nagyszombat is szentmise nélküli nap, csöndes virrasztás, lelki felkészülés a feltámadásra.

A nagyszombati népszokások talán legfontosabb eleme a tűzszentelés – némelyek szerint a pogány germán tavaszi tüzek elnyomása céljából került az egyházi szertartások sorába. A középkorban, amikor a szertartást még a délutáni órákban tartották, a tüzet a templom pitvarában szentelték meg, és utána szólaltak meg a harangok jelezve, elmúlt a böjt. Számos hiedelem fűződött hozzá: védelmet nyújtott a rossz idő, a szerencsétlenség, a tűzvész ellen, a szertartáson részt vevők a parazsat hazavitték és a tűzhelyen az előző estén kialudt tüzet ezzel gyújtották meg.

A nagyszombati új tűz gyújtásának hazai szokásáról a Pray-kódex is megemlékezik:

… tegyenek tömjént a tömjénezőbe, hintsék meg szenteltvízzel, és minden házban kioltva a régi tüzet, osszák szét az új tüzet a lakosság között.

A szentelt tűz parazsa, hamuja szentelménynek számított, számtalan hiedelem és mágikus eljárás kapcsolódott hozzá. Kivitték például a szántóföldre, hogy jól teremjen, a libák itatójába téve azok egészségesek maradtak, ha pedig vihar idején a a tűzre tettek belőle, a villám elkerülte a házat.

Fontos volt a vízszentelés is, ahol a vízkeresztkor szentelt víz elfogyott, ott a nagyszombaton szentelt vízből vittek haza. Csíkban meghintették vele az udvart, hogy a békák ne járják, az Ipoly mentén húsvét reggelén ezzel szentelte meg a gazdasszony evés előtt a kocsonyát. Máshol azt tartották, hogy annak, aki nagyszombaton olyan templomban mártja szenteltvízbe a kezét, amelyben még nem járt, majd megtörli vele arcát, s ezután kezét a keblébe rejti, az arcáról mind odamegy a szeplő.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

EDITORS NOTE: Graphic content / A silicone sex doll is displayed on March 5, 2018 in a room of a "brothel like" establishment in Paris where customers can pay for sexual intercourse with dolls, the first of its kind in France.
Members of the communist and Front de gauche group at Paris' city council called on March 16, the closure of the place run by the Xdolls company. The study of a legal procedure have been presented at Paris city council on March 20. / AFP PHOTO / JOEL SAGET
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.