Tudomány bbc history

Darányi meghirdeti a milliárdos győri programot

BBC History
BBC History

2018. 03. 05. 17:25

Egyenes út a Don-kanyarba? Sokan még ma is a Magyarország második világháborús katasztrófájához vezető út fontos lépcsőjeként emlékeznek a győri programra. Pedig a Darányi által meghirdetett "milliárd pengős" intézkedéscsomag részben pont a német külpolitikától való függetlenség megőrzését szolgálta volna

Magyarország belépése a második világháborúba egyértelműen politikai döntés volt, ám annak katonai feltételét elsősorban a Darányi Kálmán miniszterelnök által bejelentett fejlesztési program alapozta meg.

A kormányfő éppen 80 éve, 1938. március 5-én tartott beszédének helyszínéről győri programnak elnevezett intézkedéscsomag leghangsúlyosabb eleme a haderő fejlesztése volt, ám még ezt sem kell feltétlenül a későbbiek fényében értelmezni: a kormány célja éppen az volt, hogy a német befolyás erősítése nélkül, a magyar politika minimális mozgásterét megtartva hozzon létre egy ütőképesnek nevezhető haderőt.

A magyar vezérkar és a politikai elit egy része ekkorra már számításba vette, hogy néhány éven belül háború tör majd ki Európában, a magyar hadsereg viszont még mindig a versailles-i békerendszerben előírt korlátozások béklyóiban volt, így pedig a környező országokkal szembeni esetleges önvédelem feladatait sem tudta volna ellátni.

Ráadásul ekkoriban már a szomszédos országok is készültek a várható konfliktusokra, Románia például már 1935-ben beindította saját fegyverkezési programját. A magyar haderő modernizálásának és fejlesztésének tervét 1937-re dolgozták ki Rátz Jenő vezérkari főnök irányításával, a gyors reagálású és repülőhadtestek felállítását is előrevetítő elképzelés mintegy 1,7 milliárd pengőbe került volna.

Hiába a gazdasági válság óta eltelt évek konjunktúrája, ennyi pénze a magyar költségvetésnek messze nem volt: Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter kétévente 100 millió pengő elköltését tartotta csupán lehetségesnek.

A másik lehetőség a külső, azaz német segítség lett volna, azonban az 1937-ben tartott berlini tárgyalásokon világossá vált, hogy a náci vezetés ezért cserébe elvárná, hogy a magyar külpolitika mindenben alkalmazkodjon a német igényekhez. Ugyan a magyar gazdaság jelentős részben függött a némettől, erre azért – ekkor még – nem volt nyitott a magyar kormányzat, így aztán mindenképpen saját erőből igyekeztek előteremteni a szükséges forrásokat.

Ernst Seifert vezérőrnagy, városparancsok, Darányi Kálmán miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter és Sztójay Döme nagykövet a berlini Unter den Lindenen, a háborús áldozatok emlékművénél 1937. november 21-én Fotó: Fortepan

A 80 éve bejelentett győri program ezért aztán nem csupán a hadsereg fejlesztésére irányult – ehhez ugyanis mindenképpen szükség volt a magyar gazdaság általános fejlesztésére. Az 1 milliárd pengős, eredetileg ötévesnek szánt tervből mintegy 600 millió pengő áramlott közvetlenül a hadügyminisztériumhoz, a maradék összegből jelentős infrastrukturális, gazdaságélénkítő, sőt oktatási beruházásokat hajtottak végre.

A „milliárdos program” fedezetének nagy részét egy erre szolgáló vagyonadó kivetésével teremtették elő, ez a magánszemélyek mellett a vállalkozásokat is terhelte, de az ennek keretében kiadott megrendelések, illetve a gazdaság felpörgése miatt a legtöbb cég még így sem járt rosszul hosszú távon.

A program a céljait tekintve rendkívül sikeresnek bizonyult, 1940 végére már meg is valósult a tervezett fejlesztések zöme, az időközben kitörő háború pedig tovább pörgette az egyelőre még semleges ország gazdaságát.

Az már más kérdés, hogy a haderő még a végrehajtott modernizálással együtt sem felelt meg a modern háborúskodás követelményeinek, nem is beszélve a Szovjetunió elleni támadó háborúról.

Az így felduzzasztott és úgy-ahogy felszerelt egységek jó része – jól tudjuk – ott pusztult a Don-kanyarban, ezzel pedig a vágyott mozgástér helyett az ország a háború második felére még inkább kiszolgáltatottá vált német szövetségesének.

Kiemelt kép: Fortepan

További hírek a BBC History-tól…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

A video grab from footage broadcast by the UK Parliament's Parliamentary Recording Unit (PRU) shows Britain's Prime Minister Theresa May listen as Britain's opposition Labour Party Leader Jeremy Corbyn speaks in the House of Commons in London on January 15, 2019, before MPs vote on the government's Brexit deal. - Parliament is to finally vote today on whether to support or vote against the agreement struck between Prime Minister Theresa May's government and the European Union. (Photo by HO / PRU / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT " AFP PHOTO / PRU " - NO USE FOR ENTERTAINMENT, SATIRICAL, MARKETING OR ADVERTISING CAMPAIGNS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.