A búvár a víz alatti területről származó leletet egy papírtálra helyezte, néhány héttel később azonban rájött, hogy az egy emberi maradvány – írja az IFLScience. Utóbb egy vizsgálat felfedte, hogy a „szuvenír” egy 7 000 éves állkapocs része.
A floridai Régészeti Hivatal szakértői később ezen leletnek, illetve a búvár beszámolójának köszönhetően azonosították a Manasota Key tengeri régészeti lelőhelyet. A terület 91 méterre fekszik a parttól, nagyjából 6 méterrel a vízfelszín alatt.
A lelőhelyen a régészek később további emberi maradványokat is találtak, így rájöttek, hogy egy temetővel van dolguk.
A nagyjából 3 000 négyzetméteres temető természetesen a távoli múltban nem az óceánban feküdt. A szakértők szerint 7 000 évvel ezelőtt a terület egy tőzeg fenekű édesvízi tó volt. A temető ekkor még a szárazföldön, de a tengerszint alatt lehetett.
A tőzeget tartalmazó tó jól konzerválta az őslakosok maradványait. Idővel aztán az óceán szintje emelkedni kezdett, a víz pedig ellepte a temetőt.
Az ilyen jó állapotban fennmaradt, parthoz közeli tengeri lelőhelyek nem túl gyakoriak. Tavaly szeptemberben Tunézia közelében bukkantak egy római város romjaira, melyet egy szökőár nyelt el.
Az új felfedezés segíthet annak megértésében, hogy miként maradhatnak fenn az ősi kultúrák nyomai a vízfelszín alatt. Ryan Duggins, a floridai Régészeti Hivatal munkatársa szerint lenyűgöző egy ilyen remek állapotban konzerválódott lelőhely azonosítása, ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy egy temetőnél dolgoznak. Így kellő tisztelettel kell kezelni a területet.
A szakértők jelenleg a maradványok lassú kiszárításával és sótalanításával foglalkoznak, hogy aztán alaposabban is elemezhessék a leleteket. A törvény szerint az amerikai őslakos törzsek ezután kérhetik, hogy a csontokat vigyék vissza eredeti lelőhelyükre.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
