Több módszer is van annak tesztelésére, hogy egy elektronikai alkatrész vagy biológiai minta miként viselkedik a világűrben. A szakértők gyakran rakéta segítségével juttatják fel a mintákat, más esetekben pedig laboratóriumban, mesterségesen állítják elő a kívánt értékeket.
Mindkét módszer meglehetősen költséges, a magyar kutatók ezért egy széles körben elérhető megoldással kísérleteznek: meteorológiai ballonok segítségével juttatják fel a mintákat 30-40 kilométer magasra, ahol már űrbéli körülményekhez hasonlóak a viszonyok.
Értelmezéstől függően, 100 km magasságban kezdődik a világűr, így bátran mondhatjuk, hogy a ballon által elérhető magasság annak előszobája
– mondta Szing Attila, a kutatás végző Stratolab Kutató Fejlesztő és Innovációs Kft ügyvezetője. A szakértő hozzátette, a sztratoszféra tulajdonságai és környezeti tényezői gyakorlatilag megegyeznek az űrbéli körülményekkel. Az egyetlen lényeges különbség a mikrogravitáció.
A sztratoszféra és a világűr közti hasonlóságok miatt a módszer alkalmas arra, hogy így teszteljék elektronikai alkatrészeket és biológiai mintákat.
A meteorológiai ballonokat egyébként jellemzően időjárás-előrejelzésekhez használják. Többféle méretben léteznek, attól függően, hogy mekkora súlyt és milyen magasra kell felrepítenie
– tette hozzá Szing Attila.
A ballont a Szent István Egyetem Gödöllői Campusáról engedték fel. Dr. Káposzta József, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja szerint az egyetem az elméleti oktatás mellett a gyakorlatra is nagy hangsúlyt fektetünk, ezért örömmel állnak a mostanihoz hasonló innovatív kutatások mellé.
Az efféle tesztek a mezőgazdaság számára is értékesek lehetnek. Annak felmérése, hogy mely növények és baktériumok képesek kibírni az űr extrém körülményeit, a jövő szempontjából fontos lesz.
(Kiemelt kép: YouTube/Szent István Egyetem)
